Ezen a kormányzással kapcsolatos témákat és szakterületeket fogják érinteni.
Sajtótájékoztatót tartott Kálmán Olga, az árnyékkormány szóvivője és Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter az árnyékkabinet hétfői ülését követően.
Molnár Csaba arról beszélt, az árnyékkormány nagyon máshogy vélekedik a kormányzóképességről, mint az Orbán-kabinet. Hozzátette, a magyar vezetés a legrosszabbul teljesítők között van Európában. Elmondta, ezzel szemben próbálnak alternatívát nyújtani.
Az árnyék-kancelláriaminiszter bejelentette, tavasszal
nagyszabású rendezvénysorozat veszi kezdetét,
amelyen szakértők fogják elmondani az álláspontjukat az ország helyzetéről. Ezen megoldási javaslatok is el fognak hangozni azzal kapcsolatban, hogyan kellene kormányozni az országot.
A nyugdíjakról
Az árnyékkormányülésen elhangzottakkal kapcsolatban Molnár Csaba elmondta: első témájuk a nyugdíjasok helyzete volt. Ezzel kapcsolatban arról beszélt: a nyugdíjak reálértékének növekedése az elmúlt években alacsonyabb volt, mint az infláció. Szerinte a kormány tudatosan kevesebbet fizet a nyugdíjasoknak, mint amennyit megérdemelnének.
Az érintett nyugdíjasszervezetekkel való tárgyalásokat követően arra jutott az árnyékkormány, hogy
másfél százalékkal kellene növelni a nyugdíjakat,
hogy azok megőrizzék vásárlóerejüket. Az év végi nyugdíjkorrekció helyett negyedévenkénti korrigálást javasolnak a nyugállományban lévők számára.
Az élelmiszerinfláció kapcsán Molnár azt mondta: a Rákosi-rendszer óta nem volt olyan magas élelmiszerinfláció, mint most. Emiatt
évi egyszeri 100 ezer forint nyugdíjkiegészítést javasolnak
a nyugdíjasok számára. Emellett az egyszeri ATM-es készpénzfelvétel határát 250 ezer forintra emelnék.
Az akkumulátorgyárról
A debreceni, nagy indulatokat szült debreceni lakossági fórumokról azt mondta Molnár, hogy azok csupán látszategyeztetések voltak. Megjegyezte: szerinte a debreceniek éppen annyira fontosak a kormánynak, mint az ellenzékiek — tehát semennyire.
Arról beszélt: a helyiek ivóvízkészletét emésztené fel a beruházás, gazdaságilag pedig nincs alátámasztva a beruházás célja.
Gazdaságilag kétesnek, környezetvédelmi szempontból pedig veszélyesnek
minősítik a tervezett beruházást. Emiatt a projekt azonnali lállítását követelik az Orbán-kormánytól.
Az árnyékkormány szerint csak akkor szabadna megvalósítani ezt a beruházást, ha az a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelne. Ezek közül azonban szerintük jelenleg egyik sem adott.
Előírnák a jelentős beruházások esetében, hogy a lakoság elmondhassa a véleményét. Szükségesnek tarják, hogy előzetesen is betekinthessenek az emberek a tervezett fejlesztésekkel kapcsolatos dokumentumokba, hogy világos legyen, hogyan akarja azokat megvalósítani a kabinet.
A már megvalósult beruházások esetében fontosnak tartják, hogy azok megfeleljenek a legújabb uniós szabványoknak. Ezek között kiemelten kezelnék az ivóvízszükséglet csökkentését, a megújuló energiaforrások használatát, illetve a helyi közösségek tájékoztatását.
Ezen tervekkel kapcsolatban
országgyűlési határozatot nyújt be a DK.
Az uniós forrásokról
Molnár Csaba szerint világossá vált, hogy 5000 milliárd forint összegű uniós forrást vesztett el a kormány, és remény sincs arra, hogy mindet megkapja Magyarország. Szerinte a korrupció és az oligarchák térnyerése késztette arra az Európai Bizottságot, hogy befagyassza a hazánknak járó forrásokat.
Felidézte, hogy a helyreállítási alap pénzeit, továbbá a kohéziós támogatásokat is felfüggesztette az EB. Emellett a magyar alapítványi egyetemek modellje miatt az Erasmus-programból is kizárták Magyarországot.
Az árnyékkormány szerint hazudott a magyar kabinet akkor, amikor azt állította, hogy megegyezett az Unió döntéshozóival. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy már január vége van, mégsem érkezett semmilyen uniós pénz az országba.
Csehország 400, Szlovákia 488, míg Horvátország 560, Románia pedig 2500 milliárd forintnak megfelelő összegett hívott le a helyreállítási alapból — jelentette ki az árnyék-kancelláriaminiszter. Hozzátette: lehet, hogy Magyarország egy forintot sem lát majd e forrásokból.
„Az Orbán-kormány ebben az ügyben köztörvényes bűncselekményt követett el!”
— véli Molnár Csaba.
„Ha létezik hazaárulás, akkor ezt annak hívják!„
— fűzte hozzá.
Az árnyékkormány egyedül Orbán Viktort tartja felelősnek azért, hogy nem érkeznek uniós források Magyarországra. Indoklásként Molnár megjegyezte, hogy egyedül hozzánk nem jönnek az EU-s pénzek.
A párt követeli, hogy az EU-s forrásokkal kapcsolatos összes dokumentumot hozza nyilvánosságra a magyar kormány. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi tagországban nyilvánosak ezek az iratok, így nincs indok a titkolózásra.
A magyar valutatartalék fogyatkozása miatt azt is kérik, hozzák nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos adatokat. Az árnyék-kancelláriaminiszter szerint nagy baj lenne, ha akkor derülne ki az ország fizetésképtelensége, amikor ez a tény bekövetkezne.
Azt is szeretné az árnyékkabinet, hogy hozza nyilvánosságra az Orbán-kormány Magyarország EU és nem EU-tagországokhoz fűződő hitelfizetési kötelezettségét. Így például az is kiderülhetne, az olcsó kínai hitellel szemben miért a kínai és orosz kölcsönt választotta a kormány.
Az Erasmus-ügyről
Molnár Csaba szerint azért függesztette fel az alapítványi egyetemeken az Erasmus-programot az Európai Bizottság, mert azok fideszeses politikusok kifizetőhelyeivé váltak. Elmondta, ezekben sokmilliós fizetéseket vehetnek fel a politikusok, pedig egyébként is jól keresnek.
Azt is megjegyezte Molnár, hogy sok esetben dilettáns emberek kerültek a kuratóriumokba, ahol valódi munkát nem végeznek, pénzt azonban felvesznek a tagságuk után. Szerinte a kormánynakfontosabb az egyetemisták továbbtanulásánál az, hogy a Fidesz politikusai pluszpénzhez jussanak.
Molnár kijelentette: hiába adna pénzt a kormány arra, hogy mégis részt vehessenek a magyar hallgatók a cserediákprogramokon, ők valójában
csak Vlagyivosztokig jutnának a kabinet által megítélt forrásokkal.
Molnár felidézte, hogy a DK az felügyelőbizottságokból és kuratóriumokból kitiltaná a hivatalban lévő politikusokat, illetve a velük gazdasági érdekközösségben élőket. Megjegyezte: az árnyékkormány szerint ennyi kellene ahhoz, hogy újra részt vehessenek az alapítványi egyetemeken tanulók az Erasmus-programokban.
Az árnyék-kancelláriaminiszter szerint ez az egyetlen olyan, az EU által vitatott kérdés, amelynek megoldásáról könnyen intézkedhetne a kormány. Már csak arra van szükség, hogy megtegyék az elvárt intézkedéseket — mondta.
Kálmán Olga ismertette, hogy az árnyékkormány az ülésén Rónai Sándor árnyék-külügyminiszter a magyar külpolitika alternatív vízióját mutatta be.
Ezt követően dr. Bodnár Zoltán árnyék-pénzügyminiszter és dr. Dávid Ferenc gazdasági árnyék-tárcavezető, illetve Varju László rezsi- és energiaügyi árnyékminiszter tartott gazdasági háttérelemzést a magyar államadósságról és az ország pénzügyi helyzetéről. A fogyasztói árindex alakulásáról is ugyanők tartottak előadást.
Az orosz-ukrán háború állásáról, illetve a NATO-bővítés jelenlegi helyzetéről Rónai Sándor és Vadai Ágnes honvédelmi árnyékminiszter tartott tájékoztatót — ismertette Kálmán Olga.
A Fővárosi Törvényszék Varju László elleni ítéletéről
Az árnyék-kormányinfó végén Molnár Csaba ismertette a Fővárosi Törvényszék döntését, amely szerint Varju Lászlóra pénzbüntetést szabott ki az ítélőtábla. Az ítéletet Molnár elképesztőnek nevezte.
„Nincs még egy európai ország, ahol megtörténhetne, hogy egy törvény adta jogával élő országgyűlési képviselőt bántalmaznak egy középületben, majd a végén még őt ítélik el, miközben a bántalmazóit futni hagyják!”
— jelentette ki Molnár.
Mint mondta, bár a testi sértés ítélete alól felmentették Varjut, a döntést
„a putyinizálódó orbáni Magyarország talán legsúlyosabb kordokumentumá„-nak nevezte.
Az országgyűlési képviselő a propaganda ellen tiltakozott 2018 decemberében a köztévé székházában, amikor az eset történt.
Az árnyékkormány megdöbbentőnek, szörnyűnek és elkeserítőnek tartja a döntést. Varju László fellebbezett az elsőfokú, nem jogerős ítélet ellen.
Az árnyékkormányinfót itt lehet visszanézni:
(Demokratikus Koalíció/Facebook)
