Dávid Ferenc: Standard-bizonyítvány

Vélemény.

A Fitch Ratings jelentésével kapcsolatos rövid írásomban már jeleztem, hogy 2023. január 27-én következik a – szintén nemzetközi szinten jegyzett – Standard&Poor’s ország-minősítése. Ez megtörtént, amelynek lényege: az S&P az eddigi BBB-ről BBB mínuszra minősítette le hazánkat.

Így még mindig a befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk, de már csak egy fokozattal annak határa felett. A ránk nézve nem túl kedvező bizonyítvány néhány paraméterét érdemes összevetni a Fitch által január 20-án prognosztizált illetve a kormány által meghatározott néhány alapadattal.

Infláció. Az S&P január végi prognózisa szerint 2023-ban a pénzromlás éves átlagos üteme Magyarországon 18,5 százalékos lesz. Ez az érték jóval magasabb a gazdasági kormányzat jövendölése szerinti 15,0 százaléknál, de meghaladja a Fitch Ratings legutóbbi 17,6 százalékos értékét is, és közelít a Magyar Nemzeti Bank által közzétett sáv (15,0 – 19,5 %) felső határához.

Az S&P inflációs jelzése egyáltalán nem megnyugtató az alacsony jövedelmű munkavállalók és kisnyugdíjasok milliói számára, hiszen reálpozíció-romlást vetít előre, azaz rosszabbul fognak élni idén, mint tavaly.

Központi költségvetés hiánya. A Fitch (4,3 %) és az S&P (4,2 %) közzétett irányszámai csaknem megegyeznek. Abban is hasonlítanak, hogy nem hiszik el a Kormány által előre jelzett – és makacsul hirdetett – százalékos értéket.

Varga és Nagy miniszterek úton-útfélen – gondolom politikai megfontolásból – hirdetik a négy százalék alatti GDP arányos deficitet, és ragaszkodnak a lélektanilag fontos 3,9 százalékos szinthez. A Fitch és az S&P talán azért is óvatosabbak ebben a tekintetben, mert mindketten számolnak azzal, hogy az uniós források megérkezése jelentős késésben van, és ez nyilvánvalóan hatással lesz a költségvetési hiány nagyságára, szintjére.

Gazdasági növekedés: Nagy Márton gazdasági miniszter szinte „beleszerelmesedett” a 1,5 százalékos idei gazdasági növekedés hangoztatásába. Annyira a hatása alá került, hogy már a 2024. év vonatkozásában is jóslatokra vállalkozott: „2024-ben a gazdaság újra kilőhet, dinamikusan 4,0 százalék felett nőhet a GDP, amelynek alapja a beruházás-vezérelt növekedés”.

Nekem kifejezetten szimpatikus, ha egy fiatal szakember derűlátó, de az nem tölt el örömmel, ha egy – népet szolgáló – miniszter az illúziók rabja lesz. Mindenki számára legyen világos: a 2023. év viszonylatában is óriási a bizonytalanság (energiaárak, árfolyam, háború stb.), a 2024. év vonatkozásában pedig számokat mondani/leírni puszta szemfényvesztés.

Nagy miniszter „beruházás-vezérelt” gazdaságról regél, miközben Lázár János miniszter „durva radírral” törli sorozatban az előre eltervezett és indokoltnak is tűnő építési projekteket. A 1,5 százalékos „Nagy-álommal” szemben a Fitch 0,4 százalék, az S&P pedig mindössze 0,3 százalék magyar növekedésre számít, ami szabad szemmel nem is érzékelhető változás.

Itt tartunk január végén. Jegyzetemet azzal zárom, hogy Magyarország vonatkozásában a hitelminősítők most pihenőre térnek, és a következő bizonyítványosztásra csak március 3-án kerül sor: akkor ismerhetjük meg a Moody’s értékelését.

Dr. Dávid Ferenc

Valódi Hírek