Ez alól nem bújhat ki a magyar kormány sem.
A védelmet szolgáló kiadásokra megjelölt cél újabb emeléséről dönthetnek a NATO-tagállamok a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúja azt bizonyítja, hogy fontos döntés volt a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási cél kijelölése a 2014-es walesi csúcson, de ez a célkitűzés csak egy évtizedre szólt, ezért frissíteni kell”
— mondta Jens Stoltenberg egy szerdai német lapinterjúban.
Rámutatott, hogy a 2014-es döntést sem békeidőben hozták, hiszen Oroszország Ukrajna elleni háborúja éppen 2014-ben, a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával kezdődött.
Jens Stoltenber a Die Welt című lapban közölt interjúban kifejtette: egyelőre nem tudja megmondani, hogy a tagországok miként járnak el, de biztos abban, hogy megállapodásra jutnak a litvániai találkozón, és azt feltételezi, hogy az eddiginél „ambiciózusabb” kiadási célt tűznek ki, hiszen
„mindenki látja„, hogy többet kell fordítani a védelemre.
A NATO-főtitkár arról is szólt, hogy
„aki békét akar holnapra, annak ma támogatnia kell Ukrajnát”.
Arra is kitért, hogy
az atomfegyverek bevetésének kockázata alacsony,
és nem tapasztalnak változást az orosz nukleáris erők tevékenységében.
Ugyanakkor „az orosz nukleáris retorika
teljességgel felelőtlen és veszélyes”
— húzta alá a NATO főtitkára, hozzátéve: nem szabad megengedni, hogy Oroszország „zsaroljon„ ezzel a retorikával, mert ha sikerrel jár, akkor „veszélyesebb lesz a világ„, és Moszkva mindig a nukleáris fenyegetés eszközét használja majd, ha el akar érni valamit.
(MTI nyomán)
