Lázár engedélye nélkül szinte semmi nem épülhet többé Magyarországon.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján már közzé tették azt a törvényjavaslatot, amely teljesen új szerepet szán az önkormányzatoknak a nagyobb beruházások tekintetében.
A Népszava arról írt, hogy ez a törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy Lázár János nélkül szinte semmi ne épüljön többé Magyarországon uniós vagy állami forrásból. Egyúttal pedig az önkormányzati beruházások döntő részét is ellenőrzése alá vonná az állam.
Lázár János hivatalba lépése után jelentette be közvetlenül, hogy új beruházási törvényt irat, amelyben gátat szabnak az egyszereplős közbeszerzéseknek és szabályozzák az építőanyagok drágulásának áthárítását is. Lázár ígérete szerint a rendelkezés még január 1-jén lépett volna hatályba, azonban csak a múlt héten került fel a tervezet a minisztérium honlapjára.
Mint az indoklásban írták, a törvényjavaslat
új alapokra kívánja helyezi, illetve egységesítené az állami építési beruházások rendszerét.
A javaslat ezen túl hatékonyabbá tenné az állami építési beruházások megvalósítását és kiszámíthatóbb jogviszonyokat teremtene. A cél az, hogy Magyarország a sikeres állami építési beruházások területén
2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön.
Egyelőre azonban nem látható, miként valósulna meg mindez ezzel a törvénnyel.
A jogszabály leírásából mindenesetre az derül ki, hogy újraszabályozza az állami építési beruházások teljes „életciklusát” az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig, különös tekintettel a költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére.
„A szakmai koncepció kialakításához összesen 26 szakmai szervezettől, valamint állami szereplőktől kértek be javaslatot és érkezett is 900 észrevétel. Bizonyosan sokan szeretnék tudni, hogy vajon kinek a fejéből pattant ki az önkormányzatok teljes »beruházási gyámság« alá vonása”
— írták.
Az új törvény hatálya ugyanis kiterjedne az összes nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési beruházásra. Ez pedig jelentősen elmarad az uniós építési és szolgáltatási koncessziós értékhatártól, amely az idén 5 382 000 euró (1 883 592 360 forint). A nemzeti közbeszerzési értékhatár a Közbeszerzési Hatóság idén januári elnöki tájékoztatója szerint viszont 50, illetve 100 millió forint ajánlatkérőtől függően.
A törvény hatálya alól kivételt képeznek az alábbiak:
- a gazdasági társaságok,
- civil és egyházi szervezetek,
- nemzetiségi önkormányzatok,
- vagyonkezelő alapítványok,
- atomenergetikai beruházások
- és a Budapest-Belgrád vasút.
A törvény hatálya alá tartozó beruházásokat pedig
az építési minisztérium felügyeli majd,
amelynek vezetője (Lázár János) dönt a jóváhagyott keretprogramban szereplő projektekről is. Ha uniós forrásból valósul meg a beruházás, akkor a minisztert konzorciumi tagként kell bevonni a projektbe.
A beruházásokat pedig a miniszter által létrehozott projektszervezetet irányítja, amely testületben a miniszter, a tervező, a kivitelező és mások mellett a beruházás helyszíne szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere által delegált személy is helyet kap.
Ezeken túl felmerülnek még egy „kiemelt beruházással” kapcsolatos pontban nevesítetten az önkormányzatok is. A főpolgármesternek, illetve a polgármesternek 15 napja van a részletes indoklással támogatott válaszadásra, ha az állami projekt – mint kiderült, többnyire minden az lesz – megvalósítására kijelölt szerv kérdést vagy intézkedési javaslatot küld neki.
A lap arra hívta fel a figyelmet, hogy az építésügyi jogszabályok egymást követő ilyen jellegű módosításai
az önkormányzatok függetlenségének felszámolására tett kísérletek leglátványosabb módját jelentik.
Azzal, hogy az építéshatósági jogkörök átkerültek a kormányhivatalokhoz, megszűnt minden előzetes kontroll. Az építésügyi hatósági hatáskörök egyre kevésbé biztosítják az önkormányzatok településfejlesztési terveinek megvalósulását, így az önkormányzatoknak lassan
semmilyen beleszólásuk nem lesz abba, ki, mit és hogyan épít a településükön.
