„A következő időszak sokkal rosszabb lehet.”
A kelet-nyugati együttműködés elnehezülése a lehető legrosszabb hír Közép-Európának, a geopolitikai blokkok közötti konfrontációnak ugyanis mindig a két tömb határán fekvő államok a vesztesei — mondta Szijjártó Péter külügyminiszter kedden a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF).
A minisztérium közleménye szerint Szijjártó a Deglobalizáció vagy reglobalizáció? című panelbeszélgetésen hangsúlyozta: hazánknak és a közép-európai térség egészének alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke lenne a pragmatikus, kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapuló együttműködés Kelet és Nyugat között.
Rámutatott: ez 2021 végéig jórészt reális forgatókönyv volt, de a tavalyi év elejére egyre inkább
nyilvánvalóvá vált, hogy törés lesz a kapcsolatrendszerben,
ami a régió számára a lehető legrosszabb hír.
„A geopolitikai blokkok közötti konfrontáció mindig rossz azoknak, akik két tömb között helyezkednek el földrajzilag”
— mondta Szijjártó, példaként felidézve a hidegháborút.
Szijjártó azt is mondta, hogy az eurázsiai együttműködés jó alapja volt a gazdasági fejlődésnek, de ez mára „távoli álommá” vált.
„Azt gondolom, hogy három olyan ügy van, amely gyökeres változást hozhatna. Az első, hogy visszatér-e a kölcsönös tisztelet a nemzetközi politikai kapcsolatokba vagy sem, mert sajnos az utóbbi időszakban a kölcsönös tisztelet teljes hiányát tapasztaltuk. A második, hogy mindenki megérti-e, hogy nem írhatja felül a fizikai realitásokat az ideológiai vagy politikai megközelítés. A harmadik, hogy nyitva maradnak-e a kommunikációs csatornák azok között, akik nem szívesen beszélnek egymással”
— fogalmazott.
A globalizáció árnyoldalait érintve úgy vélekedett, hogy azt a nagyhatalmak eszközként használták fel
„politikai narratívájuk agresszív terjesztésére”
világszerte, és ennek keretében „erősen stigmatizálták” a nemzetközi fősodortól valamelyest eltérő véleményeket.
Szijjártó úgy fogalmazott, hogy
a következő időszak sokkal rosszabb lehet, mint a hidegháború volt,
különösen a közép-európai régió szempontjából.
„Értem én, hogy több száz vagy ezer kilométerről ez máshogy néz ki, de Oroszország része a realitásnak, és minél közelebb van hozzá egy szereplő földrajzilag, annál inkább az”
— mondta.
Ezért – szavai szerint –
kulcsfontosságú a párbeszéd csatornáinak fenntartása,
ennek híján az ukrajnai békének még a reményét is feladja a világ.
Az amerikai-kínai konfliktusról elmondta: a politika részéről határozott erőfeszítések vannak arra, hogy a nyugati gazdaságot leválasszák Kínáról, azonban a fizikai valóságban, a magánszektorban ennek nincsen semmi jele, sőt épp ellenkező folyamat látható.
Példaként hozta fel Magyarországot, amely a nyugati és keleti cégek találkozási pontjaként rendkívül lényeges szereplőjévé vált mára az elektromos autóiparnak. Szijjártó hozzátette: a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül hét kínai, termékeikre pedig a nyugati autómárkáknak is nagy szükségük van.
Szijjártót a közönség soraiból arról kérdezték, hogy azzal akarja-e elfogadtatni a szabadságjogok állítólagos csorbulását, a magyar politikai modellt a kormány, hogy Magyarország „megkerülhetetlenné válik az európai autóiparban”.
„Ez a politikai vita 2010 óta tart. Kormányunk egyértelműen nem a liberális mainstreamet képviseli,
hanem jobboldali, patrióta és kereszténydemokrata, ami nem szokványos jelenség Európában”
— jelentette ki Szijjártó, mondván, hogy a liberális fősodor ezért mindig is bírálni fogja a vezetést, „de azt tiszteletben kell tartani, hogy az utóbbi négy választást a kormánypártok toronymagasan megnyerték”.
(MTI)
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2023/01/17/friss-szijjarto-peter-elhagyta-az-orszagot
