Elképesztő veszélyekről beszélt.
„Nem zárható ki, hogy 2022-re úgy emlékezünk majd vissza, mint arra az évre, amikor beléptünk a veszélyek korába, Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált” — állította Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő emlékeztetett: a pandémia után háború jött, amit egy energiaválság követett.
„A rossz brüsszeli szankciók pedig jelentős inflációt okoztak, eközben ismét nő a migrációs nyomás a határainkon”
— fűzte hozzá Orbán.
„Maradnak a régi és lesznek új veszélyek is”
— mondta Orbán az előttünk álló évről. Az Oroszország elleni szankciókról azt mondta: eljött az ideje annak, hogy „jöjjön végre valaki, aki elég bátor, akinek nagy a bicepsze, széles a válla, és mondja ki, hogy ezt elszúrtuk”.
„Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált. Nem megdermedtünk, nem megúszni akartuk, hanem védelmi állásokat építettünk ki”
— jelentette ki Orbán, aki elismételte: „a szankciós intézkedéseket meg kellene szüntetni”.
A kormányfő azt mondta: „Európa biztos veszít a jelenlegi helyzeten, az Egyesült Államok biztos nyer, Oroszország pedig még kérdéses”.
„A legnagyobb vesztes: Európa”
— állapította meg a miniszterelnök, aki kifejtette: érthetetlen számára, hogy Brüsszelben olyan emberek vannak, akik egy vita rendezéseként „más gyermekein akarnak bosszút állni”.
Orbán azt hangoztatta, hogy „Brüsszelnek” egy célja van, miszerint „Magyarországon kormányváltást akarnak”.
„Brüsszelnek van egy elgondolása a migrációról vagy például arról, hogy hogyan neveljük a gyerekeinket. A magyar kormány pedig ezekből a kérdésekből nem enged”
— mondta.
„A választások előtt is erre játszottak a brüsszeliták, ezért kapott külföldről pénzeket a magyar baloldal”
— vélekedett.
Orbán úgy tartja, ez áll a mostani Erasmus-program leállításának hátterében is.
Orbán megjegyezte azt is, hogy
ilyen pénzügyi tartaléka a magyar államnak soha nem állt rendelkezésére, mint most.
„Ebből is az látszik, hogy boldogulunk mi nélkülük is csak velük könnyebb lenne”
— jelentette ki.
„Magyarországot nem lehet sarokba szorítani, Brüsszel nélkül is boldogulunk”
— közölte Orbán.
A 2023-as költségvetés módosítása kapcsán elmondta: „A legfontosabb, hogy ha munka van, minden van. A magyar gazdasági stratégia erre épül és a kormány elsődleges feladata, hogy ezt garantálja. Sikerült elérni azt a célt, hogy több mint egymillióan dolgoznak ma, mint 2010-ben. 2022 hiába volt a veszélyek éve, a foglalkoztatottak száma mégis rekordon áll”.
„A beruházások tekintetében a befektetések összege sem volt még ilyen magas, mint a tavalyi évben. Az energiaválság miatt a vállalkozásoknak is át kell alakulniuk és dolgozniuk kell, hogy kivédjék a negatív hatásokat és a kormány is kiveszi a részét a gazdasági élet szereplőinek megsegítéséből”
— mondta.
„A reálbérek tekintetében 2022 harmadik negyedévében Magyarország volt az egyetlen, ahol ezek nőttek,
erről azonban nem a kormány dönt. A minimálbérről is a munkáltatók és a munkavállalók egyeznek meg, a kormány csak közvetít ez ügyben”
— mondta.
„Mi nem sündisznők vagyunk, aktívan védekezünk”
— jelentette ki.
„Sok mindennel vádolják a kormányt, de lustasággal soha, ezért azért fognak dolgozni, hogy a gazdasági teljesítmény csökkenését megakadályozza. A magyar kormánynak ambiciózus célokkal kell nekivágni az évnek, az egyik ilyen az infláció letörése, egyszámjegyűvé tétele. A második cél, hogy nem süllyedhetünk recesszióba,
2023-ban is gazdasági növekedést kell elérnünk.
2022 választási év volt, mégis sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt és gazdasági növekedést elérni”
— vélekedett Orbán.
„Ambíció, ambíció és ambíció!”
— zárta mondandóját a Kossuth Rádióban Orbán.
(hirado.hu nyomán)
