Ez már az életszínvonal visszaesésének az időszaka.
Ugyan októberben tovább nőtt Magyarországon az átlagkereset, ez azonban jóval elmarad attól, hogy kompenzálja a vágtató inflációt. A Portfolio arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hónapok során, világosság vált, hogy
Magyarország belépett az ár-bér siprál és az extrém infláció időszakába.
A legfrissebb adatok alapján pedig az derült ki, hogy a helyzet egyre inkább súlyosabbá válik.
Októberben 18,4%-kal nőtt az átlagkereset Magyarországon az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint, ami jelentős emelkedésnek tekinthető a nyáron jellemző 15%-hoz képest. A béremelkedés üteme a megelőző hónapokban folyamatosan gyorsult, így a bruttó átlagkereset 510 ezer forintra, a nettó pedig 340 ezerre emelkedett a KSH közlése szerint.
Ezért a tavalyi év vége felé a munkáltatóknak egyre többször kellett kompenzációt, béremelést adniuk dolgozóiknak, ami újabb sokkot okozott a cégek számára a költségoldalon. A lap megjegyezte,
ez természetesen újabb áremelkedési körhöz vezet.
A KSH tájékoztatása szerint
„az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér- és garantáltbérminimum- emelés, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá”.
Tehát igazából a minimálbér és a bérminimum tavalyi, választások előtti 20%-os emelése lobbantotta be az ár-bér spirált, amit az év közben tapasztalt inflációs sokk fűtött tovább — hívták fel a figyelmet.
Tekintve, hogy az infláció egyre drámaibb módon emelkedik, így
a bérek vásárlóereje már második hónapja csökken.
Tavaly októberben már 21% feletti szinten állt az infláció, amelynek következményeként a keresetek vásárlóereje több mint 2%-kal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.
Mindezek tükrében különösen ijesztő jelenség, hogy
a reálbérek az elmúlt hónapok csökkenésével már a 2020-as szintre estek vissza.
A pénzromlás mértéke tavalyi év végén 25% körül alakulhatott, így a reálbérek csökkenése tovább folytatódhatott. Az idei évben az infláció szintén hasonlóan magas lehet, ezért a munkavállalók szeretnének magas béremelést elérni munkáltatóiknál. Hangsúlyozták: ilyen körülmények között nem tudnak előre tervezni sem a vállalatok, sem a háztartások.
A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy várhatóan az idei évben tovább fog csökkenni a munkavállalók reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még a tavalyi szintet is túl fogja lépni, egyes előrejelzések szerint pedig elérheti a 18-20%-ot. Így a minimálbér vásárlóereje 2-3%-kal, míg a bérminimumé akár 3-5%-kal is csökkenhet.
(portfolio.hu nyomán)
