Vélemény.
Úgy gondolom, hogy az óév és az újév fordulójának egyik legfontosabb híre, hogy Horvátországnak a schengeni övezethez való csatlakozásával megszűnt az ellenőrzés a magyar és szlovén határátkelőknél, és a kuna helyett az euró lett az ország hivatalos fizetőeszköze. Ez alkalomból Zágrábba utazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A horvát-szlovén határon 58, a horvát-magyar határon 15 ellenőrző állomáson szűnt meg a szigorú kontroll január elsején.
Érdemes felidézni az 1991-ben önállóvá vált Horvátország (hivatalosan: a Horvát Köztársaság) menetelését:
2009. április 1.: Horvátország – Albánia társaságában – belépett a NATO-ba. A NATO-tagországok száma ezzel 26-ról 28-ra növekedett. Magyarország pillanatnyilag két északi ország (Svédország, és Finnország) csatlakozását igyekszik késleltetni.
2013. július 1.: déli szomszédunk – kilenc évvel a magyar csatlakozást követően – az EU tagja lett
2021. június 1-jén kezdte meg működését az Európai Ügyészség. Eddig 22 uniós tagállam döntött úgy, hogy az ún. megerősített együttműködési eljárás keretében csatlakozik az uniós költségvetés csalással szembeni védelmére irányuló erőfeszítésekhez: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.
2023. január 1.: Az Európai Bizottság november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek. Az ország tehát csatlakozott világ legnagyobb vízummentes zónájához és ezzel párhuzamosan és egy időben kivonta pénzügyi rendszeréből a kunát, és vasárnaptól – a 27 tagú EU-ban huszadikként – az euró a hivatalos fizetőeszköz. Andrej Plenković horvát kormányfő szerint 2023. január 1-je olyan történelmi nap, amelyen megvalósultak Horvátország stratégiai politikai céljai. Horvátország azon 15 európai ország közé került, amely tagja ennek a két integrációs projektnek és a NATO-nak is.
A 2004. óta EU-tag Magyarország vezetése még mindig nem szánta rá magát az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra, és olyannyira elutasítja az euró bevezetését, hogy a jegybank elnöke még rövid tanulmányt is írt 2021. június 28-án „Az euró csapda” címmel. Magyarország téves gazdaság politikájáért egyik fő felelőseként azt állította tavaly előtti jegyzetében, hogy: „mindenki rosszul járt, aki az eurót átvette, és az nyert, aki megtartotta a nemzeti valutáját.”
Ebből a rövid értékelésből két következtetés biztosan levonható:
- Horvátország vezetői és politikai döntéshozói vagy nem olvasták Matolcsy jegyzetét, vagy csak egyszerűen nem vették figyelembe az álmok világában élő MNB elnök soha nem bizonyított állítását.
- Orbán „jobb keze” (M. György) nem ismeri az Eurostat (Európai Statisztika Hivatal) aktuális inflációs adatait. Míg az euró zónában a pénzromlás üteme év/év viszonylatban nem éri el a 11 százalékot, addig Magyarországon folyamatosan gyorsuló és 22 százalékot meghaladó infláció tombol.
És, hogy mit gondol országunk első embere a horvátokról és a teljesítményükről? Mondja el ő „focinyelven”. A 2018-as futball-vb döntője előtt a magyar miniszterelnök (aki déli szomszédunknak szurkolt) a következők szerint értékelt: „a horvátok sikere persze a horvátoké, de egy picit úgy érezzük, hogy abban mi is benne vagyunk, hiszen ez a régió dicsősége is, még hogy ha most a horvát zászlót is kell most a magasba emelni. A horvát foci a mi kutyánk kölyke” – utalva arra, hogy szerinte a horvátokkal egy futballkultúrához tartozunk.
Látva Modrić-ék akkori és mostani játékát megállapítható, hogy Orbán állítása köszönő viszonyban sincs a valósággal. A négy évvel ezelőtt ezüstérmet és 2022-ben bronzérmet nyert horvát válogatott – magyar közreműködés nélkül – világra szóló sikert aratott és belépett a labdarúgó nagyhatalmak táborába.
A schengeni övezethez való csatlakozással és az euró rendszerbe állításával a Horvát Köztársaság „megérkezett” Európába. Lehet, hogy nem csak a labdarúgás területén van mit tanulnunk a „kutyakölyöktől”?
Dr. Dávid Ferenc
