Amit eddig tapasztaltunk, az csak az előjáték volt.
A magyar társadalom 39 százaléka, a kedvezőtlen jövedelmi helyzetűek több mint fele jelenlegi és jövőbeli anyagi helyzetének romlására számít 2023-ban — derült ki az IDEA Intézet 2022. november 29. és december 12. között készített reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A társadalom mintegy negyede számol jelenlegi állásának hónapokon belüli elvesztésével.
Az elmúlt hónapokban a rezsiemelkedés, valamint az élelmiszer- és az üzemanyagárak drasztikus növekedése alapjaiban rengette meg a magyar háztartások egzisztenciáját.
Ennek tükrében különösen fontos a társadalom gazdasági hangulatának és jövőre vonatkozó várakozások feltérképezése.
Az IDEA Intézet reprezentatív kutatása keretében azt vizsgálta meg, hogyan látják a megkérdezettek anyagi helyzetük jövőbeni alakulását, és mennyire tartanak attól, hogy elveszíthetik az állásukat. Emellett vizsgálták azt is, hogy a válaszadók hogyan értékelik a kormányzat eddigi válságkezelését.
Az eredmények alapján
a megkérdezettek 39 százaléka a következő egy évben anyagi helyzetének romlására számít.
Ezzel szemben a válaszadók közel negyede (22 százalék) nem vár változást, tizede (9 százalék) pedig a pénzügyi helyzete javulásában reménykedik.
A különböző jövedelmi helyzetű csoportok eltérően látják háztartásuk anyagi helyzetének jövőbeni alakulását. A nélkülözések között élők körében 59 százalék, a jövedelmükből éppen hogy megélők között 50 százalék a jövőre romló anyagi körülményekkel számolók aránya.
Ezzel szemben az előnyös anyagi helyzetű válaszadóknak csak mintegy negyede (25 százalék) véli úgy, hogy pénzügyi helyzete rosszabbodni fog, míg több mint felük (52 százalék) stagnálást (37 százalék) vagy pozitív elmozdulást (15 százalék) vár 2023-ban az anyagiak terén.
A Fidesz-szavazók az átlagnál optimistábbak: 62 százalékuk szerint a következő 12 hónapban stagnálni (43%) vagy javulni (19%) fognak anyagi körülményeik, és csak minden hatodik (16 százalék) válaszadó bizonyul borúlátónak a kérdésben. Ehhez képest az ellenzéki szavazók majdnem kétharmada (62 százalék) anyagi romlását vetíti előre, és mindösszesen csak egyötödük bízik abban, hogy jelenlegi anyagi helyzete jövőre is változatlan marad (16 százalék) vagy javulni fog (4 százalék).
Az ismeretlen pártpreferenciával rendelkezők között feltűnően, ám pártos elköteleződés híján erőteljesebb „mankók” hiányából adódóan magasabb a nemválaszolók vagy várakozásaiban bizonytalanabbak aránya (52 százalék).
Ugyanakkor mintegy harmaduk (34 százalék) szintén aktuális anyagi helyzetük romlására számít, és csak tizedük gondolja azt, hogy javulnak (2 százalék) vagy változatlanul fennmaradnak (8 százalék) a jelenlegi körülményeik.
A háztartásuk jövőbeni kilátásaihoz képest a megkérdezettek valamelyest kedvezőbben ítélik meg a munkaerőpiaci folyamatok várható alakulását. A többség (62 százalék) egyáltalán nem vagy inkább nem tart attól, hogy egy fél éven belül elveszíti az állását, minden hatodik válaszadó (16 százalék) ellenben úgy véli, hogy egyre nagyobb annak az esélye, hogy a következő hat hónapban munkanélkülivé válik.
Közel minden tizedik válaszolta azt, hogy már el is veszítette az állását (4 százalék) vagy erre garantáltan sor fog kerülni a következő hónapokban (4 százalék).
A véleményekben ezúttal is élesebb különbség rajzolódik ki a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. Míg az előbbiek döntő többsége (84 százalék) nem vagy inkább nem fél attól, hogy elveszíti a munkahelyét, addig az utóbbiaknak csak kicsivel több mint fele (54 százalék) vélekedik hasonlóan, közel harmaduk (30 százalék) viszont úgy gondolja, hogy egyre nagyobb az esélye vagy egyenesen
biztosra vehető, hogy hónapokon belül elveszíti az állását.
A pártválasztásukban bizonytalan, vagy azt titkoló válaszadók megosztottak a kérdésben: 36 százalékuk inkább, míg 43 százalékuk inkább nem vagy egyáltalán számít a munkahelye elvesztésére.
A kutatásban a válaszadóknak az iskolai osztályzatoknak megfelelően egy ötös skálán kellett értékelnie az Orbán-kormány eddigi válságkezelését.
Az összes megkérdezett relatív többsége (42 százalék) 1-es értékelést adott,
vagyis úgy ítélték meg, hogy a kormány rosszul kezeli a jelenlegi válságot. A válaszadók kicsivel több mint negyedétől (27 százalék) azonban 4-es vagy 5-ös, tehát jó vagy kiváló értékelést kapott a kormányzat.
A pártpreferenciák szerinti bontás alapján elmondható, hogy az ellenzéki szavazók szemében egyenesen
megbukott az Orbán-kormány eddigi válságkezelése,
a Fidesz-szavazók viszont meglehetősen elégedettek vele. Ha nem is kiválónak, de megfelelőnek értékelik a kormányzat lépéseit.
