A magyar gazdaság problémái nem a háborúval kezdődtek.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke úgy látja, a világgazdasági folyamatok hatásai csak részben felelősek a magyar gazdaság problémáiért. Mint mondta, inkább csak nehezítenek azon a helyzeten, amit alapvetően a kormány hibás gazdaságpolitikája, túlköltekezése, rossz irányú költése, és az MNB „ultra laza” monetáris politikája idézett elő.
„A magyar gazdaság problémái nem 2022 elején, a háborúval és a szankciókkal kezdődtek, ahogy
az infláció sem 2021 nyarán indult meg, hanem valamikor 2017-ben”
— mondta Surányi György az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
A közgazdász szerint ugyanis 2017-től olyan gazdaságpolitikát folytatott a kormány és olyan monetáris politikát a jegybank, ami folyamatos túlkeresletet hozott létre a gazdaságban, és a külső egyensúly romlásához valamint az infláció fokozatos, egyenletes emelkedéséhez vezetett, ezek következtében pedig a reálkeresetek, a reálbérek és a reáljövedelmek is csökkentek.
A szakértő meglátása szerint „valami történt” az elmúlt időszakban, ugyanis a kormány és a jegybank közötti küzdelem arról, hogy „ki vigye el a balhét” a gazdasági mélyrepülése miatt, egyre élénkebben jelenik meg.
A volt MNB elnök rámutatott: a kormány, és nemcsak a Pénzügyminisztérium, hanem a gazdasági miniszter is, valamint az MNB
„társtettesek” a kialakult gazdasági helyzetben.
Úgy látja, a kormány túlfűtötte a gazdaságot azzal, hogy az ország lehetőségeit meghaladó mértékben gyorsította a növekedést, ami ugyan rövidtávon látszólagos gyorsulást idézett elő, de a gyorsuló növekedés mögött valójában csak egyre nagyobb lesz a külső egyensúlyhiány és
egyre nagyobb mértékű áremelkedésre kell számítani.
„Úgy gyorsult ugyanis a gazdaság, hogy nincsenek mögötte organikusan fenntartható folyamatok: elfogyott a munkaerő-kínálat és a hatékonyan mozgósítható tőkekapacitás-tartalékok, innen pedig egyenes út vezetett az árak, az árszínvonal gyorsul emelkedéséhez és a külsőegyensúly romlásához”
— fejtette ki a szakember.
Surányi kitért arra is, hogy a kedvezőtlen külső hatások tovább erősítették az egyébként is kedvezőtlen tendenciákat, ugyanakkor elmondta, az összes tehernek csupán a 40 százalékát teszik ki a világgazdasági folyamatokból eredő hatások.
„30 százalék a kormány helytelen gazdasági politikája, túlköltése, rossz irányú költése, és 30 százalék az MNB »ultra laza« monetáris politikája”
— mutatott rá, hozzátéve, a világgazdasági folyamatokból eredő hatásoknak is csupán 10 százalékát teszik ki a szankciók és a háború következményei.
Surányi György hangsúlyozta: az MNB-t közel 10 évig „nem érdekelte” a forintárfolyam alakulása, amit szerinte egy kis nyitott gazdaság gazdaságpolitikáját irányító intézmény nem engedhet meg magának, mert egy ilyen gazdaságban
az árfolyam erőteljes csökkenése durva inflációs hullámot idéz elő.
A forintárfolyammal kapcsolatban kifejtette: az árfolyam alakulását az is befolyásolja, hogy meg tudunk-e állapodni az unióval.
„A győzelmi jelentésekkel ellentétben ugyanis még csak félúton vagyunk, egyfajta megállapodás történt ugyan, de nem jutottunk igazán közel a pénzek lehívásához, holott a piacok akkor fognak megnyugodni, és akkor fogják a piacot kedvezőbben értékelni, hogyha azt fogják látni, hogy képesek vagyunk a forrásokat törésmentesen lehívni,
ettől azonban elég messze vagyunk pillanatnyilag”
— magyarázta a szakember.
Surányi György a 2023-as költségvetéssel kapcsolatban közölte: boldog lenne, ha nem lenne komolyan negatív a jövő évi növekedés. Hozzátette: Ő ugyanis nem látja azokat az erőket, melyek fellendítenék a gazdasági növekedést.
(atv.hu)
