Új feltételeket szabtak.
Egy új állásfoglalást közölt az Európai Bizottság a Magyarországnak szánt uniós forrásokkal kapcsolatban. Az Index információi szerint az EB az eddigi 6,3 milliárd euró helyett most már 22 milliárd euró befagyasztását helyezi kilátásba, valamint olyan feltételekhez kötné a pénzek folyósítását, melyekről eddig nem volt szó, vagyis új követelésekkel is előállhat az uniós testület.
A legutóbbi fejlemény az ügyben, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források hazahozataláért felelős tárca nélküli miniszter azt közölte, az Európai Bizottság és a magyar kormány aláírt egy partnerségi megállapodást. Navracsics akkor azt mondta: Magyarország minden célját elérte.
A Reuters tudósítása szerint azonban az Európai Bizottság ismét megszólalt az ügyben, nem sokkal Navracsics bejelentése után. A hírügynökség szerint közölték:
Magyarország a 2021 és 2027 közti EU-s költségvetés teljes kohéziós alapját,
vagyis 22 milliárd eurót (körülbelül 8800 milliárd forintot) elveszíthet, ha nem tesz eleget bizonyos feltételeknek.
Ez azért is különösen meglepő fordulat az ügyben, mert korábban csak ennek az összegnek a harmadát – 7,5 milliárd eurót (3000 milliárd forintot – fagyasztott be a bizottság, amit az Európai Tanács decemberi ülésén született megegyezés szerint ezt is csökkentették 6,3 milliárd euróra.
Ehhez képest most a Reuters arról írt, hogy
Magyarország mind a 22 milliárd eurót elveszítheti, ha nem teljesíti azt a 17 feltételt,
amelyről még az ősszel megállapodott az Európai Bizottság Magyarországgal azért cserébe, hogy egyes forrásokat feloldjanak.
Elisa Ferreira, kohézióért és a reformokért felelős uniós biztos új feltételeket is szabott a mostani közleményében, melyek új elemként jelennek meg az ügyben. A Reuters szerint úgy fogalmazott:
„Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az [európai uniós] Alapjogi Chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel még nem teljesült. Ez azt jelenti, hogy
a bizottság nem tudja jóváhagyni a magyarországi költéseket.
Folytatjuk a munkát a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy megoldjuk a helyzetet.”
A Bizottság azt is közölte, Magyarországon mely területeken vannak szerintük hiányosságok. Ezek közt említették
- a 2021-es gyermekvédelmi törvényt (más néven: pedofiltörvényt),
- valamint azt is jelezték, hogy a tudományos szabadság kérdésköre,
- és a menedékjoghoz való hozzájutás tekintetében is problémák állnak fenn.
A Reuters szerint mindez akár azt is jelentheti, hogy
az Európai Bizottság szinte a teljes kohéziós alapot megvonhatja Magyarországtól,
amennyiben úgy ítélik meg, hogy a magyar törvények továbbra sem felelnek meg az EU alapjogi chartájának. (Ez alól kivétel csupán a kohéziós alap 1,5 százaléka lenne, melyhez Magyarország bármilyen feltétel teljesítése nélkül hozzájuthat a hírügynökség szerint).
Hasonló fejleményekről számolt be a Bloomberg hírügynökség is, amely szó szerint idézte Stefan De Keersmaeckernek, az Európai Bizottság szóvivőjének ide vonatkozó közleményét.
„Amíg a feljogosító feltételeket nem teljesítik, addig a bizottság nem hagyhatja jóvá azokat a költéseket, amelyekre Magyarország a forrásokat kérte”
— mondta a szóvivő.
(reuters.com / bloomberg.com / index.hu)
