2023, a stagfláció éve
„A hazai infláció várhatóan a téli hónapokban még emelkedik, majd 2023 folyamán egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, a globális nyersanyagárak és a hazai fogyasztás csökkenésének árleszorító hatása. A hazai infláció csökkenése 2023 második felében felgyorsul, és az év végére egyszámjegyű lehet. A fogyasztói árindex várhatóan2024-ben tér vissza a jegybanki tolerancia sávba. A hazai infláció 2022‐ben átlagosan 14,5–14,7 százalék körül alakulhat. A jövő év elejétől az infláció lassulását külső és belső tényezők is támogatják. (…) A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztói árindex 2024‐ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Az infláció 2023‐ban 15,0–19,5 százalék között, 2024‐től pedig 2,3–4,5 százalék között alakulhat.” (MNB- Monetáris Tanács, Inflációs előrejelzés, 2022. december 22.)
1. Kezdjük a fenti részlet komolyan nem vehető részével: az infláció „2024‐től pedig 2,3–4,5 százalék között alakulhat”. Feltételes módban és felelősség nélkül ezt a félmondatot persze le lehet írni, de tartalmának hitelt adni abszolút felesleges. Magyarország Kormánya 2022. nyarán – az akkor elfogadott, 2023. évre érvényes költségvetési törvényben – 5,1(!) százalékos jövő évi pénzromlással hitegetett bennünket, amely tervezett mérték mindössze félév alatt a háromszorosára hízott: a Pénzügyminisztérium 15 %-os, az MNB 15,0-19,5 százalékos fogyasztói árindex növekedést prognosztizál 2023-ra. Indokolatlan (és megtévesztő) 2024-re vonatkozó adatokat közzétenni, hiszen egyértelműen bebizonyosodott, hogy hat hónapra vonatkozóan sincs megbízható előrejelzés. Elfogadom, hogy nagyon nehéz jól „belőni” az irányszámokat, ezért aztán nem is kellene ezt erőltetni, mivel hatalmas felsülés a vége!
2. Az MNB jóslat szerint ebben az évben 14,5-14,7 százalék lesz az infláció. Szeretném emlékeztetni az időskorúakat, hogy – az évközi nyugdíjkorrekciókkal együtt – 14,0 százalékos kiigazításra került sor, így az év vége előtt néhány nappal sajnos már kimondható, hogy 0,5 – 0,7 százalékot biztosan „buktak” a nyugdíjasok 2022-ben. És ez a kb. fél százalék nem csak idén hiányzik, hanem a január 1-i emelés bázisértékeként sem fog érvényesülni.
3. Az MNB azt prognosztizálja, hogy az infláció a téli hónapokban még emelkedik. Novemberben 22,5 százalékra taksálták a pénzromlás ütemét, decemberben 25 % körül lehet, és nem kizárt, hogy január-február hónapban majd alulról „nyaldossa” a 30 százalékot. Arra nincs elfogadható válasz, hogy 2023. első negyedévében a minimálbéresek (16 százalék emelést kaptak) és a nyugdíjasok (15 százalékos a kiigazítás) hogyan osszák be a pénzüket 40-50 százalékos élelmiszer-árnövekedés esetén? A fenti közlemény csak 2023. második félévre ígér pozitív változást, de lakni és enni addig is kell! Vagy április 1-ével újabb nyugdíjkorrekció és kötelező bértarifa-növelés következik?
4. Érdemes kitérni arra is, hogy az MNB milyen tág határok között jelöli meg a jövő évi inflációt: 15, 0 – 19,5 százalék. Ez a 4,5 százalékos (azaz 30 százalékos /15,0×1,30= 19,5/) eltérés a „boldog békeidőkben” nem differenciaként, hanem éves inflációs rátaként is soknak számított! Arra is rámutat ez a széles sáv, hogy pillanatnyilag szinte megjósolhatatlan a 2023-as inflációs pálya, csak annyit tudható biztosan, hogy az év nagy részében magas érték fog dominálni!
5. Külön megemlítem a százötvenezres pedagógus társadalmat, amelynek 12 százalék többlet-bérpótlékkal „szúrták ki a szemét”. Szinte biztos, hogy ez nem tartható fenn hosszú ideig, akkor viszont miért kellett ezzel is provokálni az egyébként is felháborodott és megkeseredett tanárokat?!
A fenti gondolatsorhoz szorosan kapcsolódik, hogy napjainkban – az Országgyűlést megkerülve – fogadja el a Kormány (rendeleti formában) a jövő évre hatályos költségvetési előirányzatot. Részletei ma még nem ismertek, de míg Varga pénzügyminiszter 1,5 százalékos gazdasági növekedésről álmodozik, addig a Matolcsy által vezetett Nemzeti Bank már óvatosabb, és csak 0,5 – 1,5 százalékot vizionál. Nem érdemes ezen sokat töprengeni, hiszen nyilvánvaló, hogy 2023 az egy helyben toporgás és a vágtató ütemű pénzromlás éve lesz. Szakzsargonban: stagfláció!
Dr. Dávid Ferenc
