Eddig bírta.
„Ahelyett, hogy az Európai Unió értelmes kérdésekkel, új energiaforrások keresésével, az infrastruktúra fejlesztésével foglalkozott volna, az elmúlt hónapok a gázársapka körüli »szerencsétlenkedéssel« mentek el” — állította Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó az EU-s energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Magyarország semmi szín alatt nem támogatja a földgázra vonatkozó ársapka bevezetését, az ugyanis – fogalmazott – „káros, veszélyes és teljesen felesleges” intézkedés.
Szijjártó úgy véli, ezzel olyan eseményekre szeretne reagálni a közösség, amelyek augusztusban történtek, és az – mondta – csak a bevezetés szükségtelenségét bizonyítja, hogy azóta is jól megvolt a kontinens ársapka nélkül.
„Ráadásul a korlát elrendelése áremelkedéshez vezethetne, egyrészt az elérhető mennyiség csökkenése miatt, másrészt azért, mert annak szintjét a jelenlegi piaci ár fölött húznák meg”
— magyarázta.
„Mit mond mindez a kereskedőknek és az eladóknak? Világosan megmutatja, hogy hajlandók vagyunk többet fizetni a gáznál, mint a jelenlegi piaci ár”
— fűzte hozzá.
Szijjártó
veszélyesnek és felelőtlennek nevezte ezt a fajta mesterséges beavatkozást a piac működésébe,
ami eddig példa nélküli, ezért aztán legalábbis rendkívül alapos előzetes vizsgálatot kellene lefolytatni.
Szijjártó úgy vélekedett, a megoldást a földgáz mennyiségének növelése jelentené, azonban ehhez infrastruktúra-fejlesztésekre is szükség van.
„Hiába épülnek LNG-kikötők Európa különböző részein, ha további vezetékek nem állnak rendelkezésére”
— panaszolta.
„Ahelyett, hogy ezzel az értelmes kérdéssel foglalkoztunk volna,
az elmúlt hónapok elmentek arra a »szerencsétlenkedésre«, amely a gázársapka körül zajlik”
— mondta.
A miniszter szólt arról is, hogy az EU cseh soros elnökségének gázársapka-javaslatáról próbaszavazást tartottak, amelyen Magyarországgal együtt kilenc tagállam szavazott nemmel, de ez ennek ellenére nem elég a blokkoló kisebbség kialakításához.
„Az a tény, hogy dacára annak, hogy a jogszabályi többség megvan a gázársapka mellett, mégsem merik leütni ezt egy szavazási erdményként, az világosan mutatja, hogy próbálnak olyan széles konszenzust köré építeni, hogy a felelősség szét legyen osztva. És amikor kiderül, hogy teljesen felesleges, veszélyes, egész Európára kárt okozó intézkedés volt,
akkor mindenki benne legyen a felelősök között”
— fogalmazott.
„Akárhány szavazási kör lesz a mai nap folyamán, Magyarország nemmel fog szavazni. Vezetékeket kell építeni meg LNG-kikötőket kell építeni, új forrásokat kell keresni, nem »szerencsétlenkedni« az ársapkával”
— ismételte.
Szijjártó ezután Közép-Európa kőolajellátásának ügyét érintve, azt mondta, az Oroszországból induló Barátság vezetéken keresztül évi 19 millió tonna kőolaj érkezik Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba.
„Az egyetlen alternatív útvonal, a horvátországi Adria vezeték kapacitása pedig mindössze évi 12 millió tonna, ezt legalább fél éve mindenki tudja, és mégsem történt semmi a bővítés érdekében”
— adott hangot sérelmének.
„Ez óriási hibája az Európai Uniónak, mert ez nem kétoldalú vagy három- vagy négyoldalú kérdés, hanem európai ügy”
— jegyezte meg.
Szijjártó végezetül „problémásnak” nevezte, hogy a Mol év végén lejáró szerződésének hosszabbítására a horvát fél „tisztességtelen” ajánlatot adott, az ugyanis a tranzitdíj 80 százalékos emelésével járna.
„Ez nem más a horvátok részéről, mint visszaélés a háborús helyzettel, a monopolhelyzettel, visszaélés azzal, hogy a háború miatt Magyarország, Szlovákia és részben Csehország adott esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet”
— vélekedett.
Mint Szijjártó elmondta, ennek kapcsán olyan javaslat kidolgozására kérte fel az Európai Bizottságot, amelynek értelmében a háború miatt szükségessé váló alternatív útvonalakon alkalmazható árak nem mehetnének az európai átlagok fölé.
(MTI)
