Van, amiben nem jutottak dűlőre.
Továbbra sincsen döntés az európai uniós gázársapkáról, amelynek bevezetését a kormány még mindig rossz ötletnek és feleslegesnek tartja, azonban „sikerült kivetetni több különösen veszélyes elemet” is az eredeti javaslatból — jelentette ki Szijjártó Péter kedden Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a tervezettnél jóval hosszabb, estébe nyúló egyeztetésen
nem született megegyezés,
a frontvonalak megmerevedtek, így a kérdés jövő héten ismét napirendre fog kerülni.
Kiemelte, hogy a tagállamok nagy többsége, hazánkon kívül szinte mindenki el tudja fogadni az ársapka bevezetését, annak részleteiről azonban egyelőre eltérnek az álláspontok.
„Mi azt gondoljuk, hogy a gázársapka rossz, felesleges és veszélyes ötlet az energiaválság kezelésére”
— szögezte le.
Szijjártó úgy véli, hogy a tervezett intézkedés „durva mesterséges beavatkozást” jelentene a földgázpiacba, miközben az EU ilyet soha korábban nem tett.
„Ráadásul hatástanulmány sincs, márpedig anélkül belemenni egy ilyen veszélyes, soha senki által még ki nem próbált műveletbe egy olyan fontos, érzékeny, életbevágó piacon, mint a földgázé, az rendkívül veszélyes”
— fogalmazott.
Hozzátette: az ársapkával a nyáron tapasztalt, de azóta visszarendeződő rekordárakra reagáltak volna, de szerinte az elmúlt pár hónap is mutatja, hogy a helyzet mindenféle piaci beavatkozás nélkül is stabilizálódott.
A miniszter azt állítja, hogy az intézkedés komoly spekulációnak is teret adhat, ugyanis ha ismert az ársapka szintje, akkor „minden eladó tudni fogja, hogy ennyit mindenképp hajlandó az EU fizetni„, így ez véleménye szerint kontraproduktív módon akár áremelkedést is eredményezhet.
Majd hangsúlyozta, ennél is fontosabb, hogy a javaslat súlyosan veszélyeztetné az energiabiztonságot, miután az orosz földgáz teljes körű kiváltása középtávon fizikailag lehetetlen, az ársapka pedig minden bizonnyal tovább csökkentené az elérhető földgáz mennyiségét.
„Az egész javaslat káros,
veszélyes,
az európai energiaellátás biztonságát veszélyezteti, spekulációnak ad terepet és még áremelkedéshez is vezethet”
— mondta.
Szijjártó Péter emellett úgy vélekedett, hogy a tervezet ellentétes az Európai Tanács iránymutatásaival, amelyek értelmében az ársapka nem érintheti a hosszú távú szerződéseket, valamint hogy tekintettel kell lenni a tagállamok specifikus energetikai helyzetére.
Előbbi kapcsán azt mondta, hogy az ársapka a rotterdami gáztőzsdei árképzésbe nyúl bele, amely szerinte kihatással van a hosszú távú szerződések árformuláira. Ugyanakkor üdvözölte, hogy sikerült
„két kísérletet visszaverni„,
azaz kivetetni két rendelkezést a még el nem fogadott, de a tanácsi soros elnökség által felvetett javaslatból.
Elmondta: eszerint a tőzsdén kívüli ügyleteket is szabályozni akarták az ár szempontjából, ami a tagállamok gázbeszerzési szabadságának és lehetőségeinek szűkítésével járt volna, miután így kétoldalú alapon sem lehetett volna szerződéseket kötni az ársapka figyelmen kívül hagyásával.
A másik, még ennél is fontosabb elem pedig elmondása alapján az volt, hogy a hosszú távú gázszerződések módosításának előfeltétele lett volna a konzultáció az Európai Bizottsággal, ami szavai szerint
„totálisan tönkreverte volna a magyar földgázellátás biztonságát„.
„Ezt el is mondtam délelőtt az ülésen, hogy ha ez abban a formában került volna elfogadásra, akkor mindenkinek a teremben azzal a tudattal kellett volna ma hazamennie, hogy a magyar földgázellátás biztonságát kinyírták”
— jelentette ki.
A tárcavezető végül tudatta, hogy előző nap telefonon beszélt Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel, aki „nyitottságát fejezte ki” a két ország közötti hosszú távú gázvásárlási megállapodás módosítására, amennyiben ezt az ársapka bevezetése szükségessé teszi.
„Számunkra a legfontosabb Magyarország földgázellátásának biztonsága, nekünk ezt kell garantálni, ez az első számú szempont”
— hangoztatta.
Majd hozzáfűzte: hazánk ellátásbiztonsága a hosszú távú szerződéseken alapul, ezért rendkívül fontos, hogy ezeket módosítani lehessen. „Ez volt a kritikus fontosságú kérdés számunkra a mai napon, ezt el is tudtuk érni” — jelentette ki büszkén.
Újságírói kérdésre válaszolva az EU-s pénzügyminiszterek előző napi, Magyarországot kiemelten érintő megállapodásaival kapcsolatban kijelentette: hazánk az Európai Bizottság „minden kérését, követelését, elvárását” teljesítette a befagyasztott források folyósítása érdekében.
Azt pedig remeknek nevezte, hogy „végre meghallgatták és megfontolták” a magyar álláspontot, és ennek megfelelően az Ukrajnának nyújtott támogatás fedezete egy, az EU-s költségvetésen belüli hitelfelvétel lesz, nem lépnek ki a közösségi büdzsé keretein kívül.
Illetve üdvözölte, hogy a globális minimumadó vonatkozásában a kormány „végre világos visszajelzést kapott” arról, hogy a helyi iparűzési adó beszámítása lehetséges ebbe, így a bevezetését Magyarország adóemelés nélkül fogja tudni végrehajtani.
(MTI korrigálva)
