Mindent elmagyarázott.
Előremutató volt, hogy Magyarország igyekezett minél hamarabb, minél szélesebb körből koronavírus ellen fejlesztett vakcinát vásárolni, ezzel hónapokat és emberéleteket nyert a járványkezelésben — mondta az országos tisztifőorvos egy szakmai konferencián csütörtökön.
Müller Cecília a Covid-19 vakcináció Magyarországon című online rendezvényen előadásában azt mondta, az időtényező nagyon fontos faktor a járvány kezelésében, a többféle és több helyről beszerzett oltóanyagokkal megkezdett védekezéssel Magyarország több hónapos előnyre tett szert.
Felidézte: a járvány negyedik hullámának idejére a lakosság jó része már részesült védőoltásban, és a számítások szerint a harmadik hullámban 3500 életet sikerült megmenteni a 60 év felettiek körében, a pandémia teljes időszakát nézve pedig 9500-at, köszönhetően a Magyarországon adható hatféle oltóanyagnak, aminek 40 százalékát az úgynevezett „keleti” vakcinák tették ki.
Müller kitért rá: az egyes országok nemzeti szinten döntötték el, kit sorolnak koronavírusban elhunytak közé. Magyarország úgy döntött, hogy aki az elhalálozás idején koronavírus-pozitív volt, azt a koronavírus miatt elhunytak közé sorolják.
„Nincs szégyenkeznivalónk, hiszen Magyarországon is minden rendelkezésre állt, ami a világon máshol is elérhető volt; a gyógyszer, az oltás és a betegellátásban nyújtott áldozatos munka”
— állította Müller.
Az átoltottságról elmondta: a magyar lakosság átlagban 63 százalékos átoltottságnál jár, szemben az európai uniós 72 százalékkal.
„Az első emlékeztető oltást is sokan felvették, majdnem ugyanolyan arányban, mint az alapimmunizálást adó vakcinát”
— fűzte hozzá.
Az országos tisztifőorvos arról is szólt, hogy Magyarországon hat hullámban zajlott le a járvány, jelenleg a vírus omikronvariánsa és annak alvariánsai okoznak megbetegedéseket.
Müller elmondta azt is, hogy számos tudományos tevékenységet, kutatást indított el járvány, ilyen volt a vírus örökítőanyagának szennyvízből történő kimutatása. Ezt a módszert a szakemberek továbbfejlesztették, és például a járványos gyermekbénulás vagy az influenza vírusát próbálják követni a szennyvízben.
„A szakemberek a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy a koronavírus egy szezonális (jellemzően őszi-téli) kórokozóvá válik, azonban az influenza elleni védőoltással együtt évente egyszer beadott Covid-oltással kezelhetők lesznek a fertőzések”
— mondta Müller.
Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos előadásában azt mondta, hogy a Magyarországon engedélyezett és forgalomba került oltóanyagok hatásosak és biztonságosak.
Kiemelte: fontos volt a járványkezelés során, hogy Magyarország időben tudott csatlakozni a közös vakcinabeszerzéshez, és hamar elérte az ötven százalékos lakossági átoltottságot a többi országhoz viszonyítva.
Beszámolt arról, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hat kiemelt projekt keretében szerzett be vakcinákat az európai uniós keretmegállapodás keretében, 58 milliárd forint támogatási értékben. Az 5-11 évesek számára adható oltások beszerzésének támogatása 1,229 milliárd forint volt.
Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója a magyarországi koronavírus elleni oltások eredményességét vizsgáló HUN-VE kutatást ismertetve elmondta: az alapimmunizációban az oltások a legtöbb vakcinánál 80 százalék feletti fertőzés elleni eredményességet mutatnak.
„A két oltás a delta variáns (4. hullám) időszakában 73 százalékkal, a három oltás 95 százalékkal csökkentette a koronavírus-halálozás kockázatát, míg az omikron variáns (5. hullám) idején a két oltás 40, a három oltás 82, míg a négy oltás 98 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát”
— ismertette.
A döntő többségében alkalmazott mRNS típusú emlékeztető oltások a kiindulási alapoltásoktól függetlenül 95-100 százalékos védelmet nyújtottak a koronavírus-halálozással szemben és 88-96 százalékost a megfertőződéssel szemben — állapította meg a vizsgálat.
Vokó Zoltán elmondása szerint a delta variáns (4. hullám időszaka) okozta fertőzéssel szemben a védőoltások kevésbé voltak eredményesek, mint az alfa variáns (3. hullám) esetében, ez az eredményesség hat hónap után meredeken csökkent.
Surján György, az NNK főosztályvezetője többek között azt mondta: az elmúlt napokban több sajtóhír jelent meg arról, hogy a koronavírus-járvány hogyan befolyásolta a „születéskor várható élettartam” elnevezésű statisztikai mutató alakulását.
Mint mondta, ennek a szakemberek által általánosságban használt mutatónak az elnevezése félreértésekre adhat okot.
„A mutató ugyanis nem arra vonatkozik, hogy az adott évben megszülető egyének vélhetőleg hány évet fognak élni. A mutató értékének kiszámítása mindig az adott tárgyév halálozási adatai alapján történik, ezért csak akkor lehetne a most megszületők várható élettartamára következtetni belőle, ha a halandósági arányok a következő 80-90 évben semmit sem változnának”
— ismertette.
„A koronavírus-járvány idején gyakorlatilag minden országban többlethalálozás mutatkozott, ezért csökkent a járványos évekre vonatkozóan a születéskor várható élettartam a legtöbb érintett országban, de csakis a járványos évekre vonatkozóan”
— fejtette ki.
Mindez – folytatta – tehát semmit sem mond arra vonatkozóan, hogy a következő években milyen halálozási arányok lesznek. A járványt túlélők életkilátásaira a 2020-2021-es évekre számolt születéskor várható élettartam alakulása semmilyen hatást nem gyakorol.
(MTI)
