Le kell válnia Putyinról.
Az Európai Bizottság elindította európai szemeszterének 2023-as ciklusát, amelynek keretében iránymutatásokat adott ki az energiaválság kezelésére, valamint Európa zöld és digitális átállásának segítésére — közölte a brüsszeli testület az európai szemeszter kedden közzétett őszi csomagjában.
Jelentésében az uniós bizottság azt írta, a magas energiaárak és infláció, az ellátási zavarok, a megnövekedett adósságszint és az emelkedő hitelfelvételi költségek kihatnak az üzleti tevékenységre és csökkentik a háztartások vásárlóerejét.
A kihívások összehangolt fellépést igényelnek az energiaellátás biztosítása, a gazdasági és pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a háztartások és vállalkozások védelmére, az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett — emelték ki.
Az európai szemeszter keretében megvalósuló gazdaságpolitikai koordináció segíteni fogja a tagállamokat azáltal, hogy prioritásokat határoz meg, valamint szakpolitikai iránymutatást nyújt az elkövetkező évre vonatkozóan — írták.
Az európai szemeszter őszi csomagjában az idei éves növekedési jelentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság közölte: alapvető fontosságú, hogy középtávon folytatódjon a társadalmi és gazdasági ellenállóképesség fokozása, valamint a fenntartható növekedés előmozdítása.
A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források biztosítják az európai vállalkozások, infrastruktúra és készségek megerősítésére irányuló beruházások folyamatos áramlását, és támogatja a 2026-ig tartó reformprogramot.
Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mielőbbi megszüntetésére
irányuló uniós terv, a REPowerEU célzott beruházások és reformok révén kiegészítő forrásokat fog mozgósítani az uniós energiarendszerek ellenállóképességének növelésére és az energiaszegénység megelőzésére.
Az alacsony és közepes adóssággal rendelkező tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése illeszkedjen a szakpolitikai irányvonalakhoz.
A magas adóssággal rendelkező tagállamoknak pedig prudens, azaz
körültekintő költségvetési politikát kell folytatniuk,
konkrétan a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedését a középtávú potenciális kibocsátásnövekedés alá kell szorítaniuk — írták.
Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás értelmében az euróövezeti tagállamoknak 2023-2024 folyamán egyebek mellett össze kell hangolniuk költségvetési politikáikat annak elősegítésére, hogy az infláció időben visszatérjen az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos középtávú célhoz.
Biztosítaniuk kell, hogy az energiaválság miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott támogatás költséghatékony és ideiglenes legyen, valamint elő kell mozdítaniuk a bérek olyan alakulását, amely megőrzi a munkavállalók vásárlóerejét, ugyanakkor korlátozza az inflációra gyakorolt másodlagos hatásokat.
Kiemelték, hogy az uniós munkaerőpiac 2021 harmadik negyedéve óta teljes mértékben kilábalt a koronavírus-járványból, jól teljesít, és a foglalkoztatás meghaladja a világjárvány előtti szinteket. Meg kell erősíteni ugyanakkor azokat a szakpolitikákat, melyek elősegítik a munkavállalók számára a keresett készségek elsajátítását, ezáltal csökkentve a magas munkaerő- és szakemberhiány kockázatát.
A jelentés emlékeztetett, hogy a 2021 óta tapasztalható áremelkedések, amelyeket az ukrajnai háború még inkább felgyorsított, nyomást gyakorolnak mind az uniós gazdaságra, mind a háztartásokra. A reál GDP növekedése 2022 tavaszán lelassult, a háztartások reáljövedelme pedig a koronavírus-járvány óta először csökkent.
Ebben a helyzetben
intézkedéseket kell hozni a minimumjövedelem védelmének kiterjesztésére
és megfelelőségének javítására — írták. Ez hozzá fog járulni a foglalkoztatásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célok megvalósításához is — emelték ki.
Az Írországra, Görögországra, Spanyolországra, Ciprusra, illetve Portugáliára vonatkozó kiigazítási programot követő felügyeleti jelentés következtetése szerint mind az öt tagállam továbbra is képes törleszteni adósságát.
Végezetül közölték, Görögország esetében a megerősített felügyeleti keret 2022. augusztusi lezárása óta kedden tettek közzé először kiigazítási programot követő felügyeleti jelentést. A jelentés megállapította, hogy Görögország az Ukrajna elleni orosz háború okozta nehézségek ellenére megtette a kötelezettségvállalásai teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Ez a jelentés alapul szolgálhat az eurócsoport számára ahhoz, hogy döntést hozzon a 2018 júniusában elfogadott, szakpolitikai feltételekhez kötött adósságenyhítő intézkedések utolsó részletének folyósításáról — tették hozzá.
(MTI korrigálva)
