Cikkünk frissül.
Ha a szomszédodban háború van, nem érezheted biztonságban magadat — kezdte Orbán Viktor szokásos pénteki interjúját a Kossuth Rádión.
A miniszterelnök szerint a sérülékenységet jól mutatja, ami Lengyelországban történt, hogy két olyan ember halt meg, akinek semmi köze volt az orosz-ukrán háborúhoz.
Úgy véli, béketárgyalás és a tűzszünet a megoldás, de szerinte az események távolabb kerülnek ettől.
A szankciós politika egy lépés a háború felé — mondta Orbán. Hozzátette: ha valaki szankciók révén beavatkozik egy katonai konfliktusba, akkor állást is foglal, és egy lépést tesz az egyik fél irányába.
„Ahogy telt-múlt az idő, egyre több olyan intézkedést hoztak, amellyel maguk is részévé váltak a konfliktusnak”
— mondta.
Orbán Viktor úgy véli, kiderült, hogy néhány ország közösen képviseli a harcoló ukrán katonákat a saját területén, és lassan nekünk kell finanszírozni Ukrajnát.
Lépésről lépésre csúszunk a háborúba.
Még nem lőnek ránk, de egyre közelebb állunk hozzá, hogy hadviselő felek legyünk
— mondta. Közölte,
„Mi a béke oldalán állunk, tűzszünetet akarunk”.
Orbán szerint az unióban nem tudják, hogy mit csinálnak (végig többes szám első személyben beszélt — a szerk).
Szankciós energiafelár van, szankciós infláció van, az európai gazdaság hanyatlását a szankciók okozzák. Azt mondta:
A politika bizonyos esetekben a politika olyan, mint az élet. Ha valami nem sikerül, akkor két dolgot tehetünk: vagy újragondoljuk, vagy utóbb elkezdünk másként emlékezni.
„Az önbecsapás nem segít”
— fogalmazott. A kilencedik szankciós csomagról is szó volt: Orbán elmondta, hogy Magyarország sosem támogatta a szankciókat, és nem is szavazta meg őket. Mentesítésért harcoltak, ezeket megkapták, de a szankciókat nem szavazta meg Magyarország.
A kilencedik csomagról szólva azt mondja: nem tehetjük meg, hogy mindig vétózunk, el kell engedni dolgokat, de a mentesítéseket ki kell harcolnunk. Szerinte ezt a politikát kell folytatni, és a konzultáció ezért fontos.
Orbán azt mondta: amit a magyar kormány mond, az az egész magyar nemzet érdeke.
„Nagy csaták árán, de el fogom érni, hogy a kilencedik csomagban mentességeket kapjunk”
— közölte. Az inflációról és az árstopokról szólva úgy fogalmazott:
Ellensúlyozni nem lehet a szankciós inflációt, de csökkenteni tudjuk.
„Magyarország a legsúlyosabb intézkedések alól ki tudjuk magunkat húzni, de nem tudjuk kihúzni magunkat a szankciós politika általános európai hatása alól, és ilyen a szankciós infláció”,
amit szerinte politikai döntések idéztek elő.
Azt tehát nem lehet célul kitűzni, hogy egy érinthetetlen sziget legyünk az unión belül, de teljesen nem tudjuk kihúzni magunkat — mondta.
Közölte, hogy van egy akcióterv, ami 11 pontból áll. Nem lehet mindenre ársapkát tenni, mert akkor visszamennénk a kommunizmusba, összeomlana a gazdaság.
De nyolc terméken van ársapka, és szerinte ezzel is könnyebb. Beszélt a rezsicsökkentésről: szerinte mindenki 180 ezer forinttal fizetne többet havonta, ha nem lenne rezsicsökkentés.
A miniszterelnöknek két lehetősége van szerinte, ha „ilyen helyzetben látja az országát”. Az egyik, hogy kibekkeli, túléli, a másik, hogy enyhíteni akarja a baj következményeit és cselekszik.
„Én három válságot vezényeltem már le”
— mondta, hozzátéve, hogy az infláció ellen is védekeznek.
„Magyarország nem hagyja magát”
— fogalmazott.
A gazdasági visszaeséssel kapcsolatban elmondta: nagy siker, hogy a covid után nagyon jó tempóban nőtt a gazdaság, de aztán beesett a háború és a szankciós időszak, ennek hatásait érezzük.
A cél az, hogy ne csökkenjen a gazdaság teljesítménye, ki akarnak maradni az általános európai tendenciából, hogy legyen az unió átlagát meghaladó növekedés, és a legfontosabb céljait se adja fel a kormány.
Belengette, hogy a családok érdekében egyéb intézkedéseket is hoznak majd, de ezekre majd decemberben kell visszatérni.
Az energiapolitikáról Orbán szólva elmondta: a Barátság Kőolajvezeték transzformátorállomás kilövéséről azt mondta: látni kell, hogy idén választás volt,
„és a választás után új kormányt alakítottam”
és akkor még nem voltak szankciók. Háború volt, de szankciók nem, és ennek megfelelően állította össze a kormányt a miniszterelnök.
Aztán bejöttek a szankciók, és világossá vált, hogy alkalmazkodni kell, és
a legfontosabb ügy az energia.
Ezért kellett átstrukturálni a kormányt, noha korábban nem volt ilyen terve Orbánnak.
Ezért van szükség szerinte önálló energetikai minisztériumra, és szükség van a hadiipar újjáépítésére, ez a második legfontosabb feladat.
Ezért kérte Palkovics Lászlót, hogy álljon a magyar hadiipar élére.
A riporter kérdezte a jövő télről is, arról, hogyan kell erre felkészülni.
„Az idei tél megoldottnak tekinthető”
— mondta Orbán, hozzátéve, hogy fél évre elegendő energiaforrás van betárolva. Tavasszal azonban újra kell tölteni ezeket a tartalékokat, amivel felkészülünk a következő télre. Szerinte mi könnyebb helyzetben vagyunk, mint Európa, mert kiharcolták a mentesítéseket.
Tavasszal a Déli Áramlaton fel lehet majd tölteni a tározókat a következő télre, de a többi országnak sokkal rosszabb.
Hozzátette, hogy eközben az árak az egekben vannak. Tehát arról is kell gondoskodni, hogy ne az egekben legyen az ár.
Ezért kell az itthoni forrásokat szorgalmazni, hogy magunknak tudjuk megtermelni az energiát: ezért felel Lantos Csaba.
