Ami jár, az jár.
Több ponton is átírná a kormány a jegybanktörvényt, amelynek részeként többek között az adósságfékszabályt is kiterjesztik – írja a Bank360. A törvényjavaslat a jegybankelnök fizetését is megváltoztatná, ez a mostani fix 5 millió forintról egy magasabb, az átlagbérhez kötött összegre nőne.
A tervezet értelmében a jegybankelnök mostantól a hitel- és lízingtartozásoknál is meghatározhatja a törlesztőrészletek jövedelemarányos maximum mértékét. Ez a legtöbb banki hitelnél eddig is így volt, a fogyasztási hiteleknél például 500 ezer forint alatti kereset esetén a jövedelem 50 százaléka az adósságfék.
A törvénytervezet egy másik paragrafusa is foglalkozik a jövedelmekkel, de már a
jegybank vezetőinek a bérével,
amelynél felold egy jövedelemféket.
tervezet szerint az MNB elnökének “tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi alapbére az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével egyezik meg.”
Jelenleg Matolcsy György alapbére a jegybanktörvény szerint 5 millió forint, ha viszont ez így maradna, akkor az éppen a magas infláció ellen harcoló jegybank elnöke a magas infláció miatt alapos reálbércsökkenést szenvedne el. Ez azonban a tervezett törvénymódosítás szerint nem fog bekövetkezni, ugyanis az MNB elnökének bérét az Állami Számvevőszék elnökének (jelenleg az MNB volt alelnökének, Windisch Lászlónak) a béréhez kötik.
Az ÁSZ-elnök fizetését a számvevőszéki törvény így szabályozza: “a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tizenkétszerese”.
2021-ben a bruttó átlagkereset 438 800 forint volt. Már ez alapján is valamivel a jelenlegi 5 millió forint fölé, 5,26 millióra nőne a jegybankelnök havi bére. Az idei számok alapján azonban feltételezhetően 500 ezer forint körül lesz a 2022-es bruttó átlagkereset, ami már
6 millió forintos
havi bruttót jelent majd az MNB elnökének. Vele együtt az MNB vezetőinek az illetménye is nő majd, ugyanis ez az elnöki bér százalékában van meghatározva. Az alelnököké 90 százalék, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjaié 60 százalék.
A törvénytervezet harmadik fontos eleme a Bank360 szerint az MNB pénzügyi eredményéről szól. Ez alapján ugyanis mostantól, ha nyereséget termel az MNB, annak 50 százalékát osztalékként ki kell fizetnie az államnak.
Eddig ilyen kötelezettsége a jegybanknak nem volt. A költségvetés tehát ezután mindenképpen elvonja a jegybanki nyereség felét, ha annak a tőkehelyzete rendben van.
Másrészt az állam egy engedményt is ad magának, ha az MNB veszteséget termelne.
A javaslat szerint ugyanis mostantól, ha a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben fizeti ki a jegybanknak. Amennyiben a saját tőke összege ez idő alatt újra meghaladja a jegyzett tőkét, a még fennálló összes térítési kötelezettsége megszűnik a költségvetésnek. Ha tehát a jegybank nyereséges évekkel ledolgozza a mínuszát, akkor a kormánynak már nem kell fizetni.
