Ezt a versenyt nem akartuk megnyerni.
Az Európai Unióban a magyar inflációval van a legsúlyosabb probléma — írta pénteki cikkében a Portfolio.
A lap megjegyzi, hogy bár a balti országok hivatalos inflációs mutatói még magasabbak a magyarnál, de már a nyári számokból is kiderült, hogy
„a jóval kevesebb torzító hatást tartalmazó maginflációs mutató idehaza a legcsúnyább”.
A lap az Eurostat adatbázisának ősz eleji összesítését vizsgálta.
Ennek alapján a harmonizált fogyasztói árindex tekintetében Magyarország a negyedik, az első három helyet balti államok foglalják el. Nyárhoz képest Magyarország Csehországot és Bulgáriát is lehagyta.
A magas magyar infláció egyik oka a feldolgozatlan élelmiszerek árának meredek emelkedése. Szeptemberben éves alapon 40% feletti drágulást regisztrált a statisztika, ami
toronymagasan a legnagyobb az Európai Unióban.
Forrás: Eurostat, Portfolio
A feldolgozatlan élelmiszerek árának emelkedése a feldolgozott szegmensre is hat, ráadásul a rekordmagas árindex annak ellenére alakult ki, hogy a kormány néhány alapélelmiszer árát az árstopokkal leszabályozta.
A kép ránézésre is kedvezőtlen, de a lap szerint a probléma még nagyobb, mint amilyennek tűnik: az Eurostat ugyanis közöl egy olyan szűrt mutatót is, ami nagyon közel áll a maginfláció koncepciójához: az energiát és a feldolgozatlan élelmiszert kiveszi a kosárból, és úgy nézi az áremelkedést.
Ez a mutató az egész EU-ban nálunk a legmagasabb, a második Litvániához képest közel 3 százalékponttal nagyobb, az uniós átlagot pedig bő két és félszer haladja meg.
Ebben közrejátszik a gyenge forint is, továbbá azt is megjegyzik, hogy a választási osztogatás miatt is elszálltak az árak.
Részletesebb grafikonokat >>ITT<< tudsz megnézni minderről.
