Amerikai és dél-koreai cégekkel építtetnek atomerőművet.
Lengyelország nem csak az amerikai Westinghouse-szal, hanem egy koreai céggel is megállapodást kötött nukleáris atomerőművi blokkok építéséről, miközben Finnországban pedig nem épülhet meg a Paks II. testvérerőműve — írta a hvg.hu. Magyarország pedig továbbra is kitart az orosz Roszatom mellett.
A Korea Hydro & Nuclear Power Co. állami atomerőmű-üzemeltető vállalat hétfőn szándéknyilatkozatot írt alá a lengyel PGE SA és ZE PAK SA közműszolgáltatókkal — írta a 444.hu a dél-koreai energiaügyi minisztérium közleményére hivatkozva. A belőlük álló konzorcium pedig közösen „több APR-1400 típusú, dél-koreai fejlesztésű reaktort” épít majd Lengyelországban. A megállapodás szerint az év végéig megszülethet a projekt költségvetése és fejlesztési terve is.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök két nappal korábban erősítette meg a hírt Twitter-oldalán: Westinghouse Electric amerikai vállalat fogja megépíteni Lengyelország első atomerőművét. Év végéig döntenek az első három reaktor építési technológiájáról. Az első reaktort 2033-ban helyezhetik üzembe. A lengyel atomenergetikai kormányprogram szerint Lengyelország 2043-ig hat atomreaktort tervez építeni.
A magyar kabinet mindeközben pedig továbbra is az orosz Roszatommal kívánja felépíttetni az új reaktorblokkokat Pakson. A projekt a az új kormány megalakítása után átkerült a Moszkvába hazajáró Szijjártó Péter külügyminiszter portfoliójába, aki a beruházás felügyeletének átvétele után kirúgta a projektért addig felelős Süli Jánost, továbbá a bővítésért felelős projektcég felsővezetését is lecserélték.
Finnországban közben már bejelentette: szerződést bont a Roszatommal, amit egyrészt a jelentős és egyre növekvő csúszásokkal indokoltak, másrészt a beruházás teljesítésének képtelenségére hivatkoztak, továbbá arra, hogy az ukrajnai háború még inkább rontott a kockázatokon.
A Paks II. projekt jelentős csúszásban van, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) idén augusztusban adta ki a létesítési engedélyt. A létesítési engedélykérelem elbírálására jogszabályilag rendelkezésre álló egy év tavaly októberben járt le, a hivatal akkor mégsem hozott döntést, hanem hiánypótlásokat rendelt el arra hivatkozva, hogy „néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat”.
Az, hogy kiadták az engedélyt azt jelzi, hogy projekt kivitelezése elindult, ám azt nem jelenti, hogy be is tudják fejezni. Egyrészt az OAH fontosnak tartotta kiemelni, hogy a létesítési engedély önmagában nem jogosítja fel a projektért felelős Paks II. Zrt.-t a tényleges létesítési munkák elkezdésére,
ahhoz még több ezer további engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
Ezen túl az OAH visszatartási pontot hozott létre: a Paks II. az alapozásnak saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és beadja az Előzetes Biztonsági Jelentést (EBJ), ami az engedélykérelem lényegi részét jelenti.
A lap hozzátette, mindenesetre az alapozás előkészítésén egyébként már nagyban dolgozik Szíjj László Fidesz-közeli üzletember Duna Aszfaltja, az egyik blokk területén már nekiláttak a talajvíz szintjéig történő földkitermelésnek.
(hvg.hu)
