Tavasszal jöhet a szociális katasztrófa.
Beszámoltunk róla, hogy csütörtökön egy 84 éves asszonyt és 55 éves, szívbeteg fiát kilakoltatták Kőbányán. Korábban pedig Belváros-Lipótváros Önkormányzata egy 67 éves, egyedülálló, krónikus beteg nőt lakoltatott ki.
Az egyre romló gazdasági kilátások miatt komoly megélhetési válsággal nézhetnek szembe már azok is, akik eddig stabil jövedelemből gazdálkodtak — írta a kilakoltatásokkal kapcsolatban a G7.
Megjegyezték:
tanárokat, tűzoltókat, ápolókat is fenyeget kilakoltatás, és megélhetési válság jöhet a közszférában.
A kilakoltatásokat a koronavírus-járvány ideje alatt ugyan felfüggesztette a kormány, ám mégis újraindulhattak, annak ellenére, hogy a jogi értelemben vett veszélyhelyzet továbbra is fennáll. Ugyanis a járványügyi veszélyhelyzet 2022. június 15-én megszűnt, ezek után
azonnal életbe lépett „a háborús veszélyhelyzet”.
Mindezek következményeként a járvány alatt felfüggesztett végrehajtások és az új esetek együttesen szakadtak rá a rendszerre.
„Eddig amíg a felmondott kölcsönszerződések tipikusan a középosztályt, addig a lakbér- és közüzemi tartozások a szociálisan sérülékenyebb csoportokat, például idősebbeket, fogyatékossággal élőket vagy többgyermekes családokat érintették.
Ez a tendencia a jövőben meg fog változni.
Már most is tapasztaljuk, hogy a megélhetési válság a munkaerő-piacon egyébként aktív, biztos jövedelemmel rendelkezőket is veszélybe sodorja. Fokozottan igaz ez a közszférában dolgozókra. Az utóbbi időben ügyfeleink között jelent meg kórházi ápoló, tűzoltó vagy tanár is.
Fontos lenne felismernie a jogalkotónak, hogy a lakásvesztés megelőzése a legfontosabb cél, hiszen a lakhatás elvesztése automatikusan magával hozza a család szétesését, és gyakran a munkahely, így a társadalombiztosítás elvesztését is”
— mondta a G7-nek Kiss Natália jogász, az Utcajogász csoport tagja.
A kilakoltatások többsége Budapesten történik, a moratórium előrehozása miatt most sokan megmenekültek attól, hogy utcára kerüljenek, ugyanakkor
tavasszal az ügyek száma vélhetően tovább fog emelkedni, főleg akkor, ha nem javul a gazdasági helyzet.
„Az általunk megismert ügyekben a lakhatás elvesztésével fenyegető válsághelyzetek alapvető oka a szegénység, illetve a magyarországi szociális ellátórendszer arra való alkalmatlansága, hogy garantálja akár a relatív, akár a minimális jövedelembiztonság elfogadható szintjét.
A kilakoltatásokkal összefüggésben bőven vannak problémák a végrehajtási joganyaggal is, de a kilakoltatás alapvetően egy következmény: az állami lakáspolitika alapvető mulasztásainak, a szegénységnek, valamint a társadalmi egyenlőtlenségeknek következménye, tehát elsősorban elosztási kérdés”
— mondta a lapnak Misetics Bálint szociálpolitikus, A Város Mindenkié (AVM) aktivistája.
(g7.hu)
