Semmi sem igaz.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a kormányfő idén Zalaegerszegen, válogatott közönség előtt, kordonokkal elzárt területen mondta el ünnepi beszédét a forradalom és szabadságharc évfordulóján.
Egész pontosan így fogalmazott:
„A zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de egy biztos: kitartottak, ameddig lehetett. Az egerszegiek az elsők között voltak, akik 1956 októberében egy percet sem késlekedtek utcára vonulni, és ők voltak azok, akik az utolsók között tették le a fegyvert: decemberben. Egy hónappal a szabadságharc leverése után még szovjet tankoknak kellett feloszlatniuk az egerszegi sztrájkolókat.”
Paksy Zoltán történész, korábbi jelölt az előválasztáson, rögtön megcáfolta a miniszterelnök szavait. Elmondása szerint az Orbán beszédében elhangzottak pont annyira így történtek, „ahogy ma védi a migránsoktól Magyarország a hanyatló nyugatot és a keresztény civilizációt.”
„A valóság ezzel a – már sok év óta megszokott orbáni fikciós, de a hallgatóságának nagyon kedves – alternatív ábrázolással szemben, hogy Zalaegerszegen először október 26-án, tehát
három nappal
a budapesti események után mentek utcára az emberek.”
– írta közösségi oldalán. Azt is megemlítette, hogy a zalaegerszegiek az októberi események alatt egyszer sem fogtak fegyvert.
„Rájuk lőttek, éppen 26-án az akkori kommunista pártszékház előtt, a fegyvertelen tömegre az épületet védő katonák és ÁVH-sok nyitottak tüzet. Ez ma az Ady utca 62. szám, a Zalai Hírlap székháza. Ezután a helyi kommunista vezetők elmenekültek Körmendre, az ottani orosz laktanyában kértek menedéket vagy átálltak a felkelőkhöz.”
– magyarázta az események sorrendjét a történész.
Fegyveres harc nem történt, az orosz páncélos alakulatok megjelenésére a katonák és a forradalmárok is megadták magukat.
