Azt mondta, az ukránok „a hazájukért harcolnak” és „hősies küzdelmet vívnak”.
Az európai sajtó és a brüsszeli politikusok ismét élesen bírálják Magyarországot, ezúttal az ukrajnai háborúban tanúsított magatartása miatt, amivel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem Vlagyimir Putyin orosz elnök „trójai falova”, azonban ilyen vádaskodás „a legrosszabb fajta propaganda” — mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Weltwoche című svájci hetilapnak adott interjújában, amiről az MTI számolt be.
Gulyás azt hangoztatta,
Magyarország ugyanúgy egyértelműen elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, mint az EU többi tagállama,
és a második világháború utáni történelmének „legnagyobb humanitárius segélyét” nyújtotta Ukrajnának és a Magyarországra menekült 1,2 millió ukránnak.
„Magyarország az EU keretében pénzügyileg is támogatja Ukrajnát, és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat is. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Nyugat nem folytathatja az eddigi politikáját”
— fogalmazott, hozzátéve, az EU nem az oroszoknak ártott a szankciókkal, hanem saját magának, különösen az energiaszektorban.
Az interjú feltehetően még az előtt készült, hogy az Oroszország elleni EU-s szankciókkal kapcsolatban Vlagyimir Putyin, kedden úgy fogalmazott:
problémákat okoznak az országára kivetett nyugati büntetőintézkedések.
Gulyás ezt még nem tudhatta, így az orosz elnöknek mondott ellent kijelentéseivel.
„Oroszország idén kétszer annyit keresett, mint tavaly. Azt is mondhatnánk, hogy
bárki is találta ki ezeket a szankciókat, az Oroszország legjobb barátja”
— jelentette ki.
Gulyás arról is beszélt, hogy sürgősen el kell indítani egy „európai vitát” arról, hogy az EU milyen politikát folytasson az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Mint elmagyarázta, intelligens szankciókra van szükség, „amelyek Oroszországnak ártanak, nem Európának”.
Magyarország szerepével kapcsolatban azt mondta: Budapest inkább közvetítő, és nem agresszív politikát folytat Oroszországgal, aminek legfőbb oka a függőség az orosz energiaszállításoktól. Magyarország a földgáz-, és kőolajfogyasztásának 90 százalékát fedezi orosz importból, így
„a magyar gazdaság és társadalom idén és jövőre sem működhet orosz gáz és olaj nélkül”.
„Elsődleges érdekünk tehát, hogy minden elítélés és szankció ellenére úgy tartsuk fenn a kapcsolatot Oroszországgal, hogy folytatódjon az energia beáramlása”
— állította Gulyás Gergely.
Az ukrajnai fegyverszállításokat elutasító magyar kormányzati „álláspontot” indokolva azt mondta: csak a Kárpátokon keresztül lehetne fegyvereket szállítani, és ezzel olyan területen fenyegetne az orosz támadás veszélye, ahol az ukrajnai magyar kisebbség él. Így különösen fontos „magyar érdek, hogy Kárpátalja kimaradjon a háborúból”.
Gulyás Gergely kijelentette:
az ukránok „a hazájukért harcolnak” és „hősies küzdelmet vívnak”, amit Magyarország igen nagyra értékel,
ugyanakkor megjegyezte, van egy még fontosabb érték, amelyről nem szabad megfeledkezni, ráadásul „egy atomhatalom ellen vívott háború óriási veszélyt rejt magában, nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára”.
„Ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető leggyorsabban létrejöhessen a tűzszünet”
— magyarázta Gulyás, elismételve a kormányzati kommunikációs rigmust, miszerint a „magyar kormány a béke pártján áll”.
(MTI)
