A Fidesz tudja, mit tervez Törökország.
Az Európai Bizottság miatt bocsátotta „társadalmi vitára” a svéd és a finn NATO-tagság ratifikációját a kormány — erről beszélt Szijjártó Péter uniós diplomaták előtt, értesült a Szabad Európa. A lapnak egy finn EP-képviselő azt mondta, november végén szavaz az ügyben az Országgyűlés, a Fidesz-frakció azonban sejtelmes választ adott az ügyben.
Múlt héten találkoztak uniós nagykövetek a cseh nagykövetség szervezésében, amely eseményen Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kiemelt vendég volt. A megbeszélés fő témáját ugyan a cseh uniós elnökség aktuális ügyei voltak, szóba került a finn és a svéd NATO-csatlakozás kérdése is.
A Szabad Európa információi szerint, ekkor vált feszültté a hangulat, és többen – köztük Julia Gross német nagykövet – meglehetősen határozottan kérdeztek rá Szijjártó Péternél, hogy
a magyar parlament miért nem szavazta meg még Finnország és Svédország NATO-tagságát.
Emlékeztettek, a két északi ország az orosz-ukrán háború kitörése után, még május 12-én kérte hivatalosan felvételét az észak-atlanti szervezetbe, és mostanra
Magyarország és Törökország kivételével minden tagállam parlamentje ratifikálta az egyezményt.
A török álláspontról Recep Tayyip Erdoğan elnök nyíltan kijelentette: egyelőre nem látja biztosítva, hogy a finn és a svéd kormány megfelelően lépne fel az ott élő kurd bevándorlókkal szemben, akik a törökök által terrorszervezetnek minősített politikai mozgalmakat támogatnak, vagy együttműködnek velük.
Azonban magyar részről hivatalosan semmilyen kifogást nem fogalmaztak meg, és a nyíltan vétót hirdető Mi Hazánk nevű párton kívül
minden parlamenti párt támogatja a felvételt.
Megjegyezték, ezért is különös, hogy a parlament az őszi ülésszak eddigi egy hónapja alatt nem talált alkalmat a kormány által egyébként már beterjesztett ratifikációs dokumentumok megszavazására. Hozzátették, nemzetközi szerződésekről van szó, amiket a legtöbb esetben minimális parlamenti vitával, szinte automatikusan kellene megszavaznia az Országgyűlésnek.
A már említett uniós találkozón ezért került szóba a kérdés. A lap forrásai szerint Szijjártó Péter „a maga sajátos stílusában” annyit válaszolt, hogy a szavazás napirendre vételéről már a parlament dönt, abban a kormánynak nincs hatásköre, de egyébként is „társadalmi vitára” bocsátották a kérdést, mivel korábban az Európai Bizottság kifogásolta, hogy a magyar parlament sok esetben előzetes vélemények kikérése nélkül, nagyon gyorsan szavaz meg törvényeket.
A külügyminiszter korábban elegánsan fenyegette meg a magyarországi nagyköveteket, mondván, ha az áprilisi parlamenti választáskor elmennek megfigyelőnek, később nem fog szóba állni velük, akkor Szijjártó Péter napokkal később egy nyilvános rendezvényen úgy kommentálta a hírt, hogy „én nem finoman megfenyegettem őket, hanem elég keményen elmondtam, hogy mi várható. Tehát kikérem magamnak, hogy bárkivel finoman beszéltem volna ebben a kérdésben”.
A Telex arról számolt be, hogy a Külügyminisztérium honlapján valóban találni egy feltöltött dokumentumot a [email protected] e-mail-címmel, ahová a svéd és a finn csatlakozás ratifikációjával kapcsolatos véleményeket várják. Itt nem szerepel határidő, csak azt lehet tudni, hogy az „egyeztetés” október 18-án kezdődött.
Tavasszal az uniós helyreállítási alapról folytatott tárgyalások keretén belül a bizottság valóban kérte, hogy a magyar kormány hagyjon fel a nagyon gyors és egyeztetés nélküli törvénymódosítások gyakorlatával, az erre való hivatkozást azonban sajátossá teszi a kabinet részéről, hogy azóta egy sor fontos kérdésben, – például a kata megszüntetése, a természetvédelmi területek magánkézbe adásának lehetővé tétele, az abortusz szabályainak módosítása -,
semmilyen előzetes egyeztetés nem történt a magyar kormány részéről.
Tekintve, hogy törvényileg már valóban a parlament dönthet arról, mikor veszi napirendre a kérdést, a lap megkereste a Fidesz-frakciót is. A kormányzó párt sajtóosztálya azt válaszolta:
„a kormány már az Országgyűlés elé terjesztette a javaslatokat, amelyeket a Ház rendes menetrendben tárgyalni fog. Nem Magyarország lesz az utolsó a ratifikációban. Az Európai Bizottság mintegy két tucat törvény módosításához kötötte a Magyarországnak járó uniós források kifizetését, ez zsúfolttá tette az Országgyűlés törvényalkotási menetrendjét”.
Felhívták rá a figyelmet, hogy ez a válasz azért is érdekes, mert azt feltételezi:
a Fidesz tudja, hogy a török törvényhozás mikor fog döntést hozni az ügyben.
