1956-ban senki nem nézte, hogy ki honnan jött.
” ’56 forradalmára emlékezünk, amelyben senki nem nézte, hogy a másik honnan jött vagy merre tart. Senki nem nézte, hogy aki mellette vonul az utcán, az vajon jobboldali, baloldali vagy liberális. Egy volt a fontos: álmodtak egy új Magyarországot.”
– mondta az 1956-os szabadságharca emlékező beszédében Bősz Anett, a DK főpolgármester-helyettese. A politikus Őrsi Gergely II. kerületi polgármesterrel közösen a felújított Széna tér ünnepélyes átadásán beszélt.
Elmondta: mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely nem csak a történelemkönyvekből ismerheti meg a forradalom eseményeit, hanem a szülők, nagyszülők elbeszéléséből is.
” ’56 egy azon pillanatok egyike, ahol bátran kihúzhatta magát az egész magyar társadalom, nemcsak a főváros társadalma, hanem a vidék Magyarországa is, kivétel nélkül mindenki, mert az mondtuk, nem azt nézzük, hogy mi az, amiben különbözünk, hanem mi az, amiben
egyek vagyunk.”
– mondta.
Bősz Anett szerint a nép azt mondta, hogy elege van, és egy európai, szabad Magyarországot szeretne. Ezekre a pillanatokra jó visszagondolni, hogy ilyen napjai is lehetnek egy népnek.
„Ma azt az összefogást, amit az imént soroltam – jobboldaliak, baloldaliak és liberálisok – kiegészítenék a zöldekkel: polgármester úr említette, hogy 68 új fa díszíti a Széna teret. Sajnos emlékeznünk kell arra is, hogy zöldek akkor még nem léteztek. Egyfajta zöldet ismert akkor meg Budapest, azokat a lánctalpasokat, akik üszkös-fagyos Budapestté tették a fővárosunkat.”
– jelentette ki. Hozzátette: ezek a lánctalpasok verték le azokat a szabad gondolatokat, ami után három évtizedik fel sem merült, hogy lehetne másként.
Bősz Anett szerint Nagy Imre elég bátor volt ahhoz, hogy elvállalja azt a szerepet, amit a történelem ráosztott: szerinte ma is szükség lenne ilyen államférfiakra és -nőkre. Mert nőkre is nagy szükség van, az 1956-os forradalmárok sem mentek volna semmire azok nélkül a nők nélkül, akik vitték nekik az ellátmányt.
A teljes beszédet itt nézheted meg:
