Orbán nem szabad ember Oroszország viszonylatában.
Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-kutató, a Friderikusz Podcast-nak adott interjút a héten, ahol többek között arról is kérdezték, hogy miért közvetíti Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandáját Magyarországon.
A történész kifejtette, hogy sokáig nagyon jóhiszemű volt Orbánnal kapcsolatban, aki az orosz elnökkel való viszonyától azt remélte, hogy mellette ő maga is nagyobbnak, tekintélyesebbnek fog tűnni, de kérdés, hogy a bucsai tömeggyilkosságok, háborús bűncselekmények után mi történik. Azt mondta, a felelősség végső soron mégis azé az elnöké is, aki február 24-én kiadta a parancsot az offenzívára.
Sz. Bíró Zoltán elmondta, Joe Biden amerikai elnök Bucsa után teljes joggal nevezi háborús bűnösnek Putyint. A történész két fontos különbséget említett a két országban: amikor az ukrán elnök környezete értesült azokról a videókról, amiken sebesült orosz katonákat végeztek ki, az volt a reakció, hogy ezt kivizsgálják, és következményei lesznek. Ezzel szemben az oroszok a bucsai eseményekről a kezdetektől fogva azt mondták, az ukránok ölték meg a saját lakosságukat.
A történész Orbán szerepét tekintve elmondta, Bucsa után „elvesztette alanyiságát, szubjektivitását Orbán az orosz viszonylatban”, hozzátéve, valamilyen oknál fogva nem tud úgy viselkedni, mint ahogy szerinte a magyar közérdek megkövetelné, és ezalatt nem azt kell érteni, hogy mi kapunk gázt, mert sok ország meg tudja oldani ezt a problémát úgy, hogy Oroszországgal nem kell különleges kapcsolatot fenntartania.
Arra a felvetésre, miszerint lehet, hogy zsarolják Orbánt, azt mondta:
„így van”.
Sz. Bíró szerint Orbán valamilyen módon elvesztette a képességét, hogy autonóm módon viselkedjen Putyinnal és az orosz vezetéssel,
nem szabad ember Oroszország viszonylatában.
A szankciókkal kapcsolatban kifejtette: ezek erkölcsi és politikai funkciót töltenek be. Hozzátette, Orbán azt szokta emlegetni, hogy neki megígérték a szankciós politika kezdetén, hogy azért kellenek a szankciók, hogy ezzel befolyásolni tudják Putyin politikáját. A történész kötve hiszi, hogy ilyesmi elhangzott, hiszen a szankcióknak komoly szakirodalmuk van, közvetlen hatásuk az ellenséges politikai rendszerre nincsen, de mégis erkölcsi és politikai okokból meg kell lépni, jelezve, hogy
nem lehet megtenni bármit.
A történész elmondta azt is, hogy az orosz gazdaság egyébként a trendek alapján a következő pár évben az 1990-es év végéig fog visszasüllyedni. Szerinte az, hogy a Gazprom haladékot adott Magyarországnak a fizetésben, azt is jelentheti, hogy az oroszok jelzik Orbánnak, hogy megéri folytatnia a „különutas” politikáját.
„Sosem halljuk, hogy a béke feltételének azt fogalmaznák meg, hogy Putyin hagyjon fel a háborúval és vonja ki a csapatokat, hát
ennél egyszerűbb megoldása a békének aligha képzelhető el, miután a felelősség is az övé”
— fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy Orbán miért a szankciós politika feladását akarja elérni.
„Szégyellheti magát a kormány, amelyik úgy gondolkodik, hogy bizonyos gazdasági szempontok, vagy az, hogy néhány fokkal esetleg itt-ott hidegebb lesz, szóval ez a szatócsszempont, ez képes minden mást felülírni. Vannak helyzetek, amikor az erkölcsi és a nagy stratégiai döntések felül kell, hogy írják a gazdasági szempontokat. És ez a háborús helyzet mind nagy stratégiai szempontból, mint erkölcsi szempontból szerintem egyértelműen kijelöli a helyünket, és ez a hely az ukránok sokoldalú támogatása mindaddig, amíg győzelemmel nem fejezik be ezt a háborút.
Itt szerintem nincs kompromisszumnak helye”
— hangsúlyozta az Oroszország-szakértő, hozzátéve, arra sincs garancia, hogy ha Oroszország nyerne, nem vágna bele további területszerzésekbe, ugyanis nem tudni, mi jöhetne Oroszországban Putyin után, akár nála is radikálisabb utód is követheti.
Az Sz. Bíró Zoltánnal készült interjú alább tekinthető meg:
(444.hu)
