Volt mire költeni.
Az év elején a családoknak elosztogatott milliárdok nagy része elment a mindennapi kiadásokra, enélkül rengetegen nem is tudtak volna lépést tartani a brutális élelmiszer-drágulással.
A választások előtt kiszórt pluszpénzek kétharmadát már a nyár elejéig elköltötték az emberek: az extra bevételek javarészt mindennapi kiadásokra mentek el, vagyis a háztartások egyszerűen felélték azokat — írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi inflációs jelentésében.
A kormány év eleji intézkedései 1600 milliárd forintot jelentettek a családoknak: a 13. havi nyugdíj 360 milliárd, a családoknak adott szja-visszatérítés 664 milliárd, a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett egyszeri fegyverpénz 271 milliárd, a 25 év alatti fiatalok részleges adómentessége 67 milliárd, az ágazati béremelések 230 milliárd forinttal növelték a háztartások bevételeit az első félévben.
Az MNB adatai szerint ebből 1100 milliárdot a családok már
az első félévben feléltek.
A kiosztott 1600 milliárd 4,4 százalékát fordították hiteltörlesztésre, 31,4 százalékát pedig a megtakarítások növelésére.
Egyszeri, nagyobb kiadásra a pluszpénzek 27 százaléka ment el.
A mindennapi kiadásokat a pluszjövedelem 37,4 százaléka tette ki, ez 600 milliárd forint.
A Népszava arra is felhívja a figyelmet, hogy a választások miatt kiosztott pluszpénzek hozzájárultak vagy legalábbis teret engedtek az infláció növekedésének, hiszen a többletjövedelmek felélésével meg tudták fizetni a háztartások az egyre magasabb árakat.
Eközben az óriási ütemben növekvő élelmiszer-árakkal szinte lehetetlen lépést tartani, hiszen szeptemberben már 35 százalékos volt a hazai drágulás, ami
az uniós átlag duplája.
A lap rámutat, hogy bár a kormány az élelmiszer-drágulást is a szankciókra próbálja ogni, az hazánkban már a háború kitörése előtt is jelentős volt, a szeptemberi 35 százalékos hazai ütemnél erőteljesebben pedig egyik uniós tagállamban sem drágultak az élelmiszerek.
