Változik a különleges jogrend Magyarországon.
November 1-jétől a korábbi hat helyett háromra – hadiállapotra, a szükségállapotra és veszélyhelyzetre – csökken a különleges jogrendi helyzetek köre. Az Alaptörvényből így kikerül a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép.
A törvényjavaslatot már az Országgyűlés elé terjesztették, így ennek alapján novembertől, akár egymás után többször, 180 nappal is meghosszabbíthatóvá válik a „veszélyhelyzet”.
Csink Lóránt egyetemi tanár a Mikor legyen a jogrend különleges? című tanulmányában úgy írt:
„a különleges jogrend egy olyan társadalmi vagy természeti jelenség kezelésére biztosított állami keretrendszer, amely az állam működésének normális állapotában nem kezelhető, és amely az embereket, az államot vagy az alkotmányos rendet veszélyezteti”.
Az Alaptörvény eddig hat különleges jogrendi időszakot különböztetett meg:
- a rendkívüli állapotot (nemzetközi konfliktus esetén),
- a szükségállapotot (országon belüli lázongás vagy polgárháború esetén),
- a megelőző védelmi helyzetet (rendkívüli állapot kihirdetése előtti háborús veszély esetén),
- a terrorveszélyhelyzetet,
- a váratlan külső támadást, valamint
- a veszélyhelyzetet (természeti vagy ipari katasztrófa esetén).
Az Alaptörvény kilencedik módosítása, eredetileg 2023. július 1-jén lépett volna hatályba, de a tizedik módosítás ezt 2022. november 1-jére előre hozta. November 1-jétől kikerül az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg
a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép.
A következő különleges jogrendi helyzetek az alábbiak:
- hadiállapot,
- szükségállapot,
- valamint veszélyhelyzet.
„A módosítás célja, hogy a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ez által a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon, de mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg”
— olvasható az előterjesztéshez fűzött indoklásban.
Új szabályozásként jelenik meg, hogy hadiállapot idején – a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó korábbi felhatalmazáshoz hasonlóan – az Alaptörvény a kormány számára teszi lehetővé az Országgyűlés által rá átruházott jogkörök gyakorlását és döntést minden releváns katonai mozgást érintő kérdésben. Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy
Katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé.
Az Alaptörvény 50. cikke a szükségállapot új szabályait is tartalmazza, melyben jelentős módosítás, hogy az Országgyűlés a szükségállapotot nemcsak az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmény esetén hirdetheti ki, hanem az alkotmányos rend felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén is.
Varga Judit igazságügyi miniszter mindezt azzal indokolta, hogy ezeket a módosításokat elsődlegesen a létfontosságú infrastruktúrákkal, illetve az információs technológiával összefüggő változások és ezek felforgató, ártó, támadó célra való alkalmazhatóságának nemzetközi példái és potenciális jövőbeli megvalósulásai indokolják.
(index.hu)
