Azt is elmagyarázta, miért.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kormány a saját maga által beadott, a vádkikényszerítés intézményét bevezető, egyik “EU-s pénzszerző” törvényjavaslatát megtámadta az Alkotmánybíróságon.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn normakontroll-javaslatot nyújtott be, alig egy órával a parlamenti ülés kezdete előtt a kabinet által beadott egyik “EU-s pénzszerző” törvényszöveghez, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy az jobban “megfeleljen” az Európai Bizottság elvárásainak.
Az — egyébként megszavazott — törvényjavaslat szerint a “vádkikényszerítés” mint új jogintézmény lényege, hogy a kiemelt, súlyosabban minősülő korrupciós jellegű ügyekben már bárki felléphet majd a most is létező, de csak az érintettek által kezdeményezhető pótmagánvádhoz hasonlóan.
Az új jogintézmény, a “vádkikényszerítés” lehetőségét a javaslat magánszemélyek mellett jogi személyeknek is lehetővé teszi, ami szintén az Európai Bizottság kérésére került a szövegbe.
A Népszava megszólaltatta Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogászt az üggyel kapcsolatban, aki azt mondta: a törvény megtámadása az Ab-n
fifikás és gonosz játszma
a kormány részéről.
A szakértő elmagyarázta, hogy ilyenre utoljára a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején volt példa, de akkor még másként működött a normakontroll.
A szakértő nem hiszi, hogy a törvényjavaslat megalkotásakor ne járták volna körül a témát, hogy ne legyenek benne jogi aknák. Szerinte tehát nem az alaptörvényhez feltétlen megfelelés vezette a kormányt.
Az alkotmányjogász úgy véli,
a kormány az időhúzásra játszik:
az EB felé mutathatják, hogy ők elfogadták a törvényt, és bíznak abban, hogy ez elég az uniós pénzek folyósításához.
„Az AB jó sokáig elhúzhatja a döntést, Brüsszel közben utal, majd a grémium kimondja, a jogszabály alaptörvény-ellenes, a kormány pedig széttárja a kezét: jaj, pedig mennyire próbáltunk megfelelni, csak hát az alaptörvény felülírja a szándékunkat”
— fogalmazott Szentpéteri Nagy Richárd.
Úgy véli, az is alátámasztja mindezt, hogy ha valóban alkotmányba ütközne a törvény, akkor — szokásukhoz híven — egyszerűen átírnák az alaptörvényt.
„(…) ellentétben a normális demokráciákkal, ahol az alkotmányra nincs hatása a kormánynak, ugyanis szigorú feltételek mellett lehet csak módosítani, idehaza, ahogyan a tapasztalat is mutatja, akár napok alatt át lehet írni az alaptörvényt”
— mondta.
