Próbálnak egyezségre jutni a munkaadók a kukásokkal.
A hajnali munkakezdés előtt népes fővárosi önkormányzati küldöttség vonult ki az FKF Gyáli út telephelyére, amelynek Karácsony Gergely főpolgármester, helyettese Kiss Ambrus és a BKM vezérigazgatója Mártha Imre és helyettese Szalmásy Miklós is tagja volt, hogy megnyugtassák a dolgozókat.
Ezúttal senki sem pattant kukásautóra, kukát se kezdtek el húzogatni, viszont elbeszélgettek a szemetesekkel, amire azok már hónapok óta várnak. Karácsony Gergely elmondta, hogy mindent megtesznek, hogy megoldást találjanak, de kell ehhez egy kis idő, így azt kérte, hogy addig is keressenek valami
átmeneti megoldást,
amelynek révén újra megindulhat a szemétszállítás Budapesten.
A munkavállalók ugyan megértően hallgatták a városvezetőt, de a kukásautók a látogatás óta sem indultak el egyik telephelyről sem.
A célgépek túlnyomó többségét még mindig javítják, miután a dolgozók bebizonyították, hogy kifogásolható a műszaki állapotuk – válaszolta a Népszava kérdésére Király András, a munkavállalói delegáció koordinátora, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének (HVDSZ) 2000 elnöke.
A munkavállalók a városvezetés érveit meghallgatva úgy döntöttek, hogy új javaslatot tesznek a munkaadónak. Ennek részletei most formálódnak, amit azután a többi telephely dolgozóival is egyeztetni kell. Király András nem tudta megmondani, hogy az újabb tárgyalási kör lezáródhat-e ma. Bár ettől függetlenül az is kérdéses – tette hozzá -, hogyha meg is egyeznek, akkor a célgépek megfelelő állapotban lesznek-e a járatok elindításához.
Mint arról korábban beszámoltunk, a főváros hulladékgazdálkodási cégnél kialakult patthelyzet egy csúnyán félresikerült kedd hajnali állománygyűlésből alakult ki, amelyet a cég munkavállalói kezdeményeztek hónapokkal ezelőtt, de Mártha Imre vezérigazgató végül két helyettest küldött maga helyett, akik egyre csak azt hajtogatták, hogy nincs felhatalmazásuk bérügyekről tárgyalni.
A mélyben régóta fortyogó elégedetlenség erre hatalmas erővel tört elő. A dolgozók hirtelen ötlettől vezéreltetve egy
sajátos munkabeszüntetési akcióba
kezdtek. Nem tagadták meg a kukásautókkal való kivonulást, csak éppen a cégnél hatályos előírások szerint a telephely elhagyása előtt tételesen ellenőrizték a célgépeket és kiderült, hogy egyik sem felel meg teljeskörűen a műszaki előírásoknak. Erre átadták a járműveket a járműjavítóknak, ám azok a nagy alkatrész- és szakemberhiány okán azóta sem végeztek a javításokkal.
Nem sokat hűtött a kedélyeken az sem, hogy Mártha Imre vezérigazgató szerda reggel tárgyalás helyett még a hajnali munkakezdés előtt megjelent és demonstratívan átvett egy hibátlan járművet, majd elment vele hulladékot begyűjteni.
Ha a kukásautók a következő napokban sem indulnak el, a várost tíz nap múlva beboríthatja a szemét. Éppen azért Karácsony Gergely főpolgármester felkérte a fővárosi kormányhivatal vezetőjét, hogy állapítsa meg: a hulladékszállítás közszolgáltatás ellátásának ellehetetlenülése miatt járványveszély vagy más közegészségügyi kockázat alakulhat ki és döntsön a hulladékszállítás megszervezésének szükségellátásáról.
Ebben az esetben az állam által kijelölt szervnek kell gondoskodnia szemétszállításról, Budapesten ez a szerv a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Ha a kormányhivatal is úgy ítéli meg, hogy erre szükség van, akkor onnantól a katasztrófavédelem feladata a hulladék begyűjtése.
A munkavállalók jelentős béremelést követelnek: a rakodóknak nettó 350 ezer forintos, a kukás autók járművezetőinek nettó 400 ezer forintos alapbért.
Azt is el szeretnék érni, hogy az kukásautók után koslató – például fekete ürítéseket, borravalókat figyelő – ellenőrök másként végezzék a munkájukat, mert jelenleg a rakodók és a sofőrök közül sokan zaklatásnak élik meg a dolgot. De a követelési listára időközben felsorakozott a célgépek megfelelő műszaki színvonalon tartása is.
Az önkormányzat, illetve a BKM vezetése első körben bruttó 150 ezer forintos egyszeri kifizetést ajánlott fel, majd miután azt a dolgozók nem fogadták el, tegnap bruttó 200 ezer forint egyszeri „rezsitámogatást” ajánlottak, illetve azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a pótlékok felét beépítsék az alapbérbe. A munkavállalók egyelőre ezt a javaslatot se fogadták el, bár hivatalosan nem is utasították vissza.
(via Népszava)
