Nagyon kellenek nekik az EU-s pénzek.
A hétfői zárószavazás előtt benyújtotta a kormány azt a határozati javaslatot, amelynek érkezéséről korábban a hvg.hu számolt be. Ebben a kormány a saját maga által beadott, a vádkikényszerítés intézményét bevezető, egyik „EU-s pénzszerző” törvényjavaslatát támadja meg az Alkotmánybíróságon.
Kormányzati utasításra, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes normakontroll-javaslatot nyújtott be hétfőn, alig egy órával a parlamenti ülés kezdete előtt a kabinet által beadott egyik „EU-s pénzszerző” törvényszöveghez. Mindez azt jelenti, hogy a kormány az Alkotmánybíróságon (Ab) támadja meg a maga által benyújtott törvényt, hogy az jobban „megfeleljen” az Európai Bizottság elvárásainak.
A kormány célja, hogy mielőbb megállapodjon az Európai Bizottsággal, ezt elősegítendő, az EU-tól régóta várt pénzek folyósításának érdekében
vállalta a kormány egy új jogintézmény, a „vádkikényszerítésként” ismertté vált „felülbírálati indítvány” beépítését a törvénybe.
Amennyiben az Országgyűlés ezt megszavazza, a házelnök az elfogadott törvényt nem az államfőnek küldi el aláírásra, hanem az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára rögtön az Ab-nak továbbítja. Ha pedig a testület alaptörvény-ellenességet állapít meg, akkor ennek megszüntetése érdekében az Országgyűlés a törvényt újratárgyalja.
A lap forrásai szerint a törvényjavaslat benyújtásának oka, hogy így egyeztek meg az Európai Bizottsággal. Brüsszelben ragaszkodtak ahhoz, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a „vádkikényszerítésről”, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai, melyek miatt az Alkotmánybírósághoz fordul.
A normakontroll-javaslatól kiderül, hogy mit tart aggályosnak a kormány a maga által jegyzett – az Európai Bizottság útmutatásainak és kéréseinek megfelelően benyújtott – szövegen. A javaslat szerint az Országgyűlés felhívására Alkotmánybíróságnak arról kellene döntenie, hogy „az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével”.
A törvényjavaslat szerint ugyanis a „vádkikényszerítés” mint új jogintézmény lényege, hogy a kiemelt, súlyosabban minősülő korrupciós jellegű ügyekben már bárki felléphet majd a most is létező, de csak az érintettek által kezdeményezhető pótmagánvádhoz hasonlóan. Az új jogintézmény, a „vádkikényszerítés” lehetőségét a javaslat
magánszemélyek mellett jogi személyeknek is lehetővé teszi, ami szintén az Európai Bizottság kérésére került a szövegbe.
(hvg.hu)
