22 éve nem volt erre példa.
Az infláció fékezése érdekében jelentősen, 125 bázisponttal (1,25 százalékponttal) megemelte az alapkamatot a Monetáris Tanács a heti kamatdöntő ülésén. Így az emelés után
az alapkamat 13 százalék lesz.
A jegybanknak a kamatemelés az eszköze az infláció megfékezésére, az emelkedő alapkamattal pénzt igyekeznek kivonni a forgalomból.
Virág Barnabás jegybanki alelnök a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen újabb „határozott” emelést jelzett előre, a megelőző hónapok 100 bázispontos, vagyis 1 százalékpontos emelései után. Az elemzők többsége újabb 100 bázispontos emelést várt, de akadt, aki csak 75 bázispontosat– írta a portfolio.hu.
A kamatemelés azért is elkerülhetetlen volt, mert
a forint árfolyama egyre romlik
(az elmúlt napokban az euróval szembeni árfolyam 405 fölött mozgott), bár emögött inkább a dollár erősödése áll, illetve a kormány vitája az Európai Bizottsággal az uniós támogatásokkal kapcsolatban.
A hvg.hu arról írt, hogy a kamatemelésnél ezúttal érdekesebb lesz a délutáni magyarázat, ahol a jegybank már el fogja árulni a csütörtökön megjelenő friss Inflációs jelentésében szereplő makrogazdasági előrejelzéseinek fő számait. 3 órakor Matolcsy György jegybankelnök tart sajtótájékoztatót, egy órával később pedig Virág Barnabás alelnök válaszolja meg a „témával kacsolatban felmerülő releváns kérdéseket”.
A jegybanki előrejelzések vélhetően legalábbis nem állnak majd távol a Pénzügyminisztérium előrejelzéseitől, amibe Varga Mihály pénzügyminiszter Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott előadásának diái engedtek betekintést.
A tárca szerint az infláció év végén tetőzik 20 százalékon, majd lassan lassulni kezd, de még 2023 közepén is 20 százalék közelében lesz. A GDP az idei negyedik negyedévben csökkenni fog, a gazdaság egészen 2024 utolsó negyedévéig recesszióban lesz.
(MTI / hvg.hu)
