Úgy látja, hazánk az egyik legrosszabb helyzetben van egész Európában.
„Elsőre úgy tűnik, az történt, hogy Putyin Oroszországa lerohanta Ukrajnát, mire Európa, Észak-Amerika, a civilizált világ nagy része bekeményített. Erre elzárta a gázcsapokat, amivel eszkalálni tudta az energiahelyzetet. De lehet, hogy épp fordítva történt.
Az európai gáztározók feltöltése már tavaly tavasszal alacsonyabb szinten volt, mint a megelőző években. Lehet tehát, hogy előbb volt energiaprobléma, és ez adta meg a végső lökést Putyinnak ahhoz a régóta fontolgatott tervéhez, hogy be kéne menni Ukrajnába”
— fejtette ki Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke a Szabad Európának.
Jaksity György elmondta azt is, hogy az összes uniós tagállam közül Magyarország „az egyik legmélyebben integrált az európai gazdaságba”. Ez szerinte a külkereskedelem, „de legalább ennyire a pénzügyi és tőkefolyamatok, nem utolsósorban a kapott támogatások miatt” van így.
„Ami Európának jó, arról mondhatjuk, hogy nekünk is jó. Ami Európának rossz, az nekünk is rossz”
— fogalmazott.
Úgy látja, a 2010-es években a válságra adott alkalmazkodási reakció többletet generált.
„De mindkettő ugyanabba az irányba mutat, hogy az európai szerkezeti nyitottság miatt – ami nagyjából duplája az amerikainak – létfontosságú, hogy a világkereskedelem jól működjön, be tudja szerezni az energiaszükségletét olyan áron, amit a gazdaság kibír. Ez most sajnos nem így van. Ebből Magyarország nem lóg ki semmilyen irányba”
— értékelte.
Jaksity szerint Magyarországon a 2021–2022-es fiskális és korábbi monetáris expanzió miatt a rossz számok csak később fognak megjelenni a gazdasági növekedésben.
„Az idei első félévben Európa egyik legjobb gazdasági növekedését produkáltuk, de ehhez kétezer milliárd forintot szét kellett dobni, amit most szív vissza a kormány különböző módszerekkel. Egyrészt adókkal, másrészt az energiaár-támogatások részbeni visszavonásával. Mi a következő negyedévekben fogunk szembesülni azzal, amivel Amerika és Európa nagy része már szembesül.
(…) De a számokból már most látszik, hogy
Magyarország Európa egyik legmagasabb, ha nem a legmagasabb inflációjával néz szembe.
Abban a pillanatban, amint az árkorlátozások megszűnnek, ez még inkább a felszínre kerül”
— mondta Jaksity György, hozzátéve, emiatt Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában, de az OECD-országok között is.
„Ezek a kormányzati intézkedések sem az inflációt tekintve, sem a gazdaságnövekedést tekintve
nem segítettek,
csak eltolták pár negyedévvel ugyanazokat a hatásokat, amelyek máshol már jelentkeztek”
— fejtette ki, hangsúlyozva, a probléma oka, hogy az energiakitettségünk és az orosz importtól való függőségünk a legmagasabbak között van Európában, de ez csak az egyik tényező.
„Attól, mert ársapka van az egyéni felhasználóknak, az országnak még ki kell fizetnie a teljes gázárat. Minden ellenkező állítással szemben mi ugyanúgy piaci árat fizetünk az orosz földgázért, mint bárki más Európában”
— hívta fel a figyelmet az „olcsó” orosz gáz problematikájára.
Jaksity úgy látja, e számla összege felment havi egymilliárd euró fölé:
„Ha megnézzük, hogy milyen alacsony Magyarország nemzetközi tartalékának a mértéke, akár a bruttó hazai termékhez, akár az importhoz viszonyítva, egy ilyen árrobbanás az importban
tovább rontja az ország nemzetközi fizetőképességét.
Nemcsak arról a problémáról beszélünk, hogy hány százezer háztartás kerül télen rendkívül nehéz helyzetbe az energiaszámla miatt, hanem arról is, hogy az ország egésze van óriási bajban. Hiszen alacsonyak a nemzetközi tartalékaink, viszont az importszámlánk jelentősen megugrott”.
Jaksity György elmondta azt is, lesznek elbocsátások, mivel sok cég nem tudja kigazdálkodni az energiaárakat:
„Lehet, hogy valahogy átvészeli a következő egy évet, de valami módon csökkenteni kell a kiadásait. (…) Minél veszteségesebb egy cég, annál kevesebbet fog termelni, mert annál kisebb lesz a vesztesége. Ez egy ördögi kör.
Csődhullám lesz, és elbocsátások is lesznek.
Senki kezében nincs olyan eszköz, amivel ezt meg lehetne állítani, vagy akár csak jelentősen tompítani lehetne a gazdasági hatásait”.
