Szóba került itt minden.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke „új, fenntartható közgazdaságtan” címmel tartotta a nyitóelőadást Szegeden, a 60. Közgazdász Vándorgyűlésen. A beszédet a Telex szemlézte.
Az elnök Mizsér Attila egykori öttusabajnok könyvének felidézésével kezdte, akinek a melbourne-i vébén beragadt a cipője a sárba, a bajnok gondolkodott, hogy visszaszaladjon-e érte, vagy menjen előre.
„Ment és nyert, mert minden a fejben dől el”
– vélte az elnök.
A globális világgazdaság, az EU és Magyarország is akkor nyerheti meg ezt az elképesztően nehéz évtizedet, ha új gondolkodást építünk, a mai közgazdaságtani ismeretekkel és jövőképpel nem leszünk képesek megoldani a nehézségeinket, mert ez még csak a kezdet – mondta Matolcsy György.
Az MNB ezért dolgozik egy fenntartható közgazdaságtan tézisein, egy vitairat már el is készült. Az egyik kérdés – vélte az elnök –, hogy mik a forrásaink, milyen tudományágakra hagyatkozhatunk. Nemcsak a közgazdaságtan, hanem a fizika, a történelem, a térszerkezet, az élő rendszerek törvényei is fontosak. A gondolkodást a fenntarthatóság köré kell rendezni.
Matolcsy György szerint a
komplexitást
kell magunkévá tenni, az összetett rendszereket ugyanis eddig a közgazdaságtan nem feltétlenül tudta kezelni. Minden egyes új forrás valahol régi.
A fizika, a részecskefizika (kvantumfizika) törvényei ezt követik. Egy elektron az A pontból a B pontba több úton elindul, Heisenberg törvénye szerint erről bizonytalansági törvények léteznek, a természettudományt társítani kell a társadalomtudomány elméleteivel.
„Eddig nem vádoltak minket ortodox elméletekkel, de mi most ezt szeretnénk, élő rendszerekként tekintünk a közgazdaságtanra”
– mondta Matolcsy György, aki nem lineáris kereteket javasolt. Az új, fenntartható közgazdaságtan integrálja magába a térszerkezet és a geofúzió világát is.
„Az idő mellé tegyük oda a teret is! Na de a történelmi DNS-ről se feledkezzünk meg, a történelem is élő szervezet, köze van az örökítőanyaghoz!”
A fenti gondolatokat nem feltétlenül tudtuk követni, de innen Matolcsy György érthetőbb gondolatokat fogalmazott meg. Az új közgazdaságtanhoz egy nagy kulcscsomóra van szükség, de az egyik kulcs a Pareto-elv.
Nemcsak arról van szó, hogy 20 százalék okozza a 80 százalékos változást, na de a 20 százaléknak is van 20 százaléka (4 százalék) és annak is van 20 százaléka (az már 1 százalék sincsen). Vagyis a legfontosabb változtatásokra kell fókuszálni.
Az új anyagi gazdaság alapja pedig a szellemi tudás, ahol a tudás megosztásával exponenciálisan bővül a tudás., ahogy 1492-től, a felfedezések korától indult egy 500 éves ciklus, most egy új, nagy felfedezések kora indul, amit az internet hozott el.
Ebben a helyzetben stabil egyensúlyi növekedés, vagyis fenntarthatóság kell. A csökkenő hozadék elve helyett a növekvő hozadék lép be.
Magyarország a komplexitásban áll jól, vagyis a gazdaságunkban sokféle, összetett elem van jelen, de ezt a komplexitást még lehet fokozni. Ahogy siker az is, hogy Magyarország azon országok között van, amelyek elértek egymást követő tíz évben az 5 százalék feletti növekedést, talán meglepő, de ez Magyarországon 1966 és 1976 között volt. Ám most letértünk a növekedési útról és a sikeres felzárkózásról.
Végül konkrétumként az is elhangzott, hogy Matolcsy György szerint a pénzügyi világ alakul át a leggyorsabban, itt megemlítette a digitális jegybanki forint lehetőségét.
Végül egy fontos mondat az elnöktől:
Nem szabad megengedni, hogy a 2020-as években egyensúly nélkül növekedjünk. Vannak külső nehézségek, de csak a tehetetlen mondja azt, hogy lehetetlen.
(via Telex.hu)
