Az utolsó pillanatig húzták a bejelentést.
Tipikus EU-s feloldását hozta az Európai Bizottság egy látszólag feloldhatatlan dilemmának: büntetett és nem is, teret hagyott a kompromisszumnak és lehetőséget adott arra, hogy a politikusok sokféleképpen keretezzék a biztosok vasárnapi döntését. A dilemmát az okozta, hogy ezen a héten muszáj volt eldönteni, hogy a Magyarország elleni mechanizmust elengedjék vagy büntetés kiszabását javasolják. Ebből lett az, hogy javasolják a büntetést, de közben
időt adnak még a magyar kormánynak,
hogy elkerülhesse az EU-s pénzek elvonását.
Johannes Hahn költségvetési biztos a döntés vasárnap délelőtti bejelentésekor azt mondta, hogy a magyar igazságszolgáltatási, ügyészségi és közbeszerzési rendszer nagyon problémás, de a magyar kormány nagyon fontos reformintézkedéseket, 17 új törvény meghozását ajánlotta fel.
A Bizottság három magyar operatív program
65 százalékának elvonását
javasolja, ez összesen 7,5 milliárd euró veszteséget jelentene, ez a harmada a Magyarországnak járó kohéziós pénzeknek. A büntetés élesítéséről a tagállamok kormányainak kell szavaznia. Ugyanakkor a Bizottság azt is javasolja, hogy
november 19-ig
még várjanak a döntéssel, mert addig a magyar kormány érdemi reformokat hozhat.
A magyar jogállamiság miatt aggódok mondhatják, hogy a Bizottság végre tényleg bevetett egy nagyon éles fegyvert, hatalmas pénzek elvonását kezdeményezte. A magyar kormány pedig mondhatja, hogy sikerült időt nyerni, a magyar kormány felajánlásai nyomán hónapokon belül lezárulhat a vita, és elmúlik a pénzelvonás fenyegetése.
A vasárnapi bejelentés alapján a Bizottság nem kiéheztetni, hanem a magyar közbeszerzési rendszer javítására akarja rávenni az Orbán-kormányt. A magyar kormány pedig soha nem látott módon, külső nyomásra ígér most reformokat.
(via 444.hu)
