Nagy bajban van Magyarország Orbánék miatt.
Az Európai Parlament szerda délután vitatja meg a magyar jogállamiságról készült legfrissebb jelentést, ami a 2018-as Sargentini-féle jelentés kiegészítése. A jelentés okán egy olyan eljárás indult Magyarország ellen, aminek a végén akár a magyar kormány szavazati jogát is megvonhatnák az Európai Tanácsban.
A mostani jelentés azt jelezte, hogy a helyzet 2018 óta rosszabbodott, és Magyarországon nincs demokrácia, helyette a”választási autokrácia hibrid rezsimje” kifejezést alkalmazzák.
A jelentés rámutat, hogy mindezért a Bizottság és a Tanács is felelős, mert nem léptek fel elég erélyesen a magyar kormánnyal szemben.
A dokumentumban felszólítják mindkét testületet, hogy legyenek kemények, és a napirenden lévő eljárásokban ne engedjenek, és
ne adjanak pénzt a magyar kormánynak.
Minderről végleges szavazás csütörtökön lesz, és valószínű, hogy a többség megszavazza majd.
„Számos intézmény mutatta ki a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos problémákat, és azzal sem ért egyet, hogy össze lehetne vetni például különböző választási rendszereket úgy, mint ahogy a magyar kormány teszi, amikor védi a hazai változtatásokat. Mindig számít a kontextus is”
— mondta Trócsányi László fideszes képviselőnek Paulo Rangel.
Trócsányi kérdésekkel válaszolt:
„Miért nem foglalkoznak a nyugati igazságszolgáltatási helyzettel? Franciaországban például egy volt szocialista politikus egy bírói szervezet elnöke. Ez nem baj?”.
Paulo Rangel, néppárti politikus szerint ez a jelentés világos tényeket és bizonyítékokat mutatott be arra, hogy
a magyar kormány autoriter fordulatot hajtott végre.
Közölte, a fő felelősség szerinte ezért az Európai Tanácsot illeti, mert ők aktiválhatnák a 7-es cikkely szerinti eljárást, ám ezt sosem tették meg. A politikus úgy látja, a Tanácsban abban bíznak, hogy ezt meg lehet oldani informális úton, de közben nem történik semmi, minden vizsgált tényező egyre rosszabb, ami az ukrán háborúval kapcsolatban is látszik.
Az Orbán-párti Hidvéghi Balázs azt állította, szégyenletes, hogy még háborús válsághelyzetben is
politikai rágalomhadjáratot folytatnak az EP-ben Magyarország ellen.
Az elhibázott szankciók következményeivel kellene inkább foglalkozni — mondta. „Maguk századszor is Magyarországot támadják hazugságokkal! (…) Maguk zsarolni akarnak, mert nem tudják elfogadni, hogy a magyarok idén negyedszer is nemet mondtak a baloldalra és a brüsszeli kioktatásra. (…) El a kezekkel Magyarországtól!” — hangoztatta.
Malin Björk, az Egységes Európai Baloldal svéd képviselője, elmondta,
gyakorlatilag minden rossz irányba megy Magyarországon.
A politikus szerint a Fidesz úgy jár el, hogy ha megnyerte a választást, akkor többé nem kell tiszteletben tartani a nők jogait vagy az igazságszolgáltatás függetlenségét. Björk kitért az abortusszal kapcsolatos magyar szigorításra is, majd hozzátette, nagyon világosan ki kell mondani, hogy
nem jár több pénz Orbánéknak a demokrácia leépítésére.
A PiS EP-képviselője, Jadwiga Wiśniewska a konzervatív frakció nevében arról beszél, hogy jobb lenne ha az energiaárakkal, Ukrajnával, érdemi dolgokkal foglalkozna a Bizottság. Hozzátette, nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek miatt bírálják Magyarországot, ami szerepzavar a Bizottság részéről.
Jean-Paul Garraud, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés képviselője, arról beszélt, hogy az EP ismét mindenféle alap nélkül akarja besározni Magyarországot. Azt mondta, Magyarországot alaptalanul vádolják, miközben a magyar kormány éppen megvédi az európai értékeket. A szélsőjobboldali politikus azt viszont elfelejtette megemlíteni, hogy Marine Le Pen legutóbbi elnöki kampányát a Mészáros-féle MKB hitelezte.
Daniel Freund német zöldpárti politikus azt mondta,
állami terror van Magyarországon.
Hozzátette: 30 milliárd eurót kapott Magyarország az elmúlt öt évben, amiből sokat elrakott az Orbán család, illetve a család barátai. Orbán ellen eddig semmi sem működött, úgyhogy reméli, hogy a Bizottság befagyasztja a Magyarországnak szánt pénzeket.
„Ne kapjon több pénzt a korrupt autokrata rezsim!”.
A liberális Renew frakció részéről Ramona Strugariu úgy fogalmazott: a nagy frakciók mind egységesen látják úgy, hogy a magyar kormány aláássa a demokratikus intézményeket. Felidézte: a Fidesz nemrég az EP felszámolásáról szóló parlamenti határozatot fogadott el Magyarországon, és ő is említette az abortuszt szigorító legutóbbi intézkedést is. Végül azzal zárta felszólalását, hogy
olyan kreatív megoldásokat kell találniuk, melyek nem fosztják meg a magyar embereket az uniós forrásoktól.
Bettina Vollath osztrák szociáldemokrata képviselő elmondta, örülne, ha nem kellene ezt a vitát megtartani, de a helyzet nem javul Magyarországon. Ugyanis Orbán Viktor rendszerszerűen építi le az alapvető jogokat. Emlékeztetett a magyar kormányfő tusványosi beszédére, ahol szerint Orbán Oroszország szövetségeseként szólalt fel. Elmondta, reméli, hogy a Bizottság elér azért valami eredményt, minden EU-s intézménynek közösen fel kell lépni.
Az EP szocialista frakciója meg fogja szavazni a jelentést.
Isabel Wiseler-Santos Lima, a Fidesz volt pártcsaládja, a Néppárt tagjaként, elmondta, Magyarországon nem egyes problémás ügyek merülnek fel, hanem rendszerszintű problémáról beszélhetünk. Felidézte, hogy milyen sok intézmény jelentését tudták belefűzni ebbe az egyetlen dokumentumba. Lima külön kitért a magyar kormány azon lépéseire is, mellyel a média függetlenségét ásták alá.
Włodzimierz Cimoszewicz baloldali lengyel politikus azt mondta, Magyarországon aláássák az EU értékeit, alapvető jogokat korlátoznak. Mint mondta,
égbekiáltó bűn, hogy a magyar kormány nem szolidáris Ukrajnával, és az agresszorral üzletel.
A lengyel politikus hozzátette: ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság fellépjen a feltételességi mechanizmuson keresztül a magyar kormány ellen.
A Bizottság részéről Didier Reynders belga politikus, jogérvényesülésért felelős biztos úgy reagált: a Bizottság kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni a jogállamiság védelmében. Felidézte a korábbi alkalmakat, amikor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult a magyarországi esetek miatt, majd kitért rá, hogy a Tanács legutóbb júliusban ajánlotta Magyarországnak az antikorrupciós vállalások teljesítését, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését.
Hozzátette: az EB továbbra is párbeszédben van a magyar féllel, és elmondta, az általuk közölt hiányosságok megoldását továbbra is várják. A legutóbbi jogállamiság-jelentésben is több ajánlást tettek, többek között a civil társadalommal, a korrupció elleni küzdelemmel és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. A biztos több súlyos aggályt is megfogalmazott a magyarországi korrupcióval kapcsolatban, külön kiemelte az elmaradó vizsgálatok problémáját.
Reynders hosszasan sorolta aggályait: említette még a közmédia szerkesztői függetlenségének hiányát, illetve hogy a magyar kormány rendkívül széles körben élt a veszélyhelyzeti eljárásrenddel, olyan esetekben is, melyek nem kapcsolódtak a koronavírus-járványhoz. Majd megismételte, hogy
nem tud arról beszámolni, hogy pozitív változások történtek volna Magyarországon, reméli a párbeszéd ezt majd elősegíti.
(444.hu)
