Változnak az idők.
Hiába a hűség Vlagyimir Putyinhoz, a kínai beruházások és hitelek, Szerbia nem csatlakozott a Kreml elleni szankciókhoz, így egyre drágábban tudja csak finanszírozni magát — írja a 24.hu. Belgrád több mint háromszoros hozamot kénytelen ígérni a tavalyihoz képest az állampapírpiacon, hogy új kölcsönökhöz jusson. Így tehát bajba került Orbán Viktor balkáni szövetségese, aki most a Nemzetközi Valutaalapnál kuncsorog segélyért.
Magyarország és Szerbia együttesen szerepelt a közelmúlt híreiben, mint azon két ország, melyektől megvonták az amerikai katonai segélyt. A döntés mögött, vélhetően a két kormány Oroszországgal fenntartott baráti viszonya húzódik meg.
Orbán és a szerb vezető, Aleksandar Vucic elnök egyébként is jó barátságban vannak. Orbánnak nincs sok szövetségese ma Európában, így meg kell becsülnie a szerb elnököt, akivel együtt építik kínai hitelből a Belgrád–Budapest vasútvonalat.
Ám most kiderült, hogy Vucic hiába maradt hű Putyinhoz,
Szerbia kénytelen volt az IMF-hez (Nemzetközi Valutaalap) és az Egyesült Arab Emírségekhez fordulni, hogy segítsék ki őket pénzzel.
Az Oroszország által kezdett háború miatt ugrottak meg azok a költségek, amelyeket Szerbiának állnia kell, amikor a hiteleit megpróbálja visszafizetni. A kamatok ugyanis emelkednek, ezért a kínai és orosz függés nem sokat segített az országnak:
Belgrád az Egyesült Arab Emírségektől egymilliárd dolláros hitelt kért.
Az emírség felajánlotta, hogy 3 százalékon ad pénzt Szerbiának, ami legalább két és félszer olcsóbb, mintha a piacon próbálnának meg hitelt szerezni — legalábbis ez áll Vucic hétfői közleményében.
Az IMF kedden megerősítette, hogy Belgrád megbeszéléseket kezdeményezett egy úgynevezett „stand-by rendezésre”, ami egy készenléti hitelt jelent. Ez az összeg, arra az esetre lehet menőöv Szerbiának, ha nem tudná a szabad piacon értékesíteni államkötvényeit.
A szerb hatóságok most abban reménykednek, hogy a piacokat megnyugtatja, ha az IMF garanciát ad az ország finanszírozására, és így csökkenteni tudják az adósságtörlesztésük költségeit is.
Az IMF-fel várhatóan a következő hetekben folytat tárgyalásokat az ország, ekkor becsüli fel Belgrád és a valutaalap, hogy mekkora segítségre van szüksége Szerbiának, és ekkor dől majd el, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie Vucic kormányzatának.
A Financial Times megjegyzi, Szerbia mellett Magyarország és Románia is azon kelet-közép-európai országok között van, amelyek számára megdrágult a hitelfelvétel, miután az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed és az Európai Központi Bank is meredeken megemelte a kamatokat.
(24.hu)
