Mint mondta, megvédik a legsérülékenyebb társadalmi csoportokat.
Át kell gondolni az Oroszország elleni szankciós politikát– mondta a miniszterelnök politikai igazgatója szombaton a Somogy megyei Kötcsén, a Polgári Piknik elnevezésű rendezvényének helyet adó Dobozy kúria előtt újságíróknak.
Orbán Balázs közölte: Orbán Viktor miniszterelnök idei előadását az orosz-ukrán háború és annak Európára gyakorolt hatása fogja meghatározni.
Hozzátette: a szankciókkal „az oroszokat nem sikerült térdre kényszeríteni,
Európa viszont egyre inkább térdre kényszerül”;
elszabaduló energiaárak, soha nem látott infláció sújtja Európa valamennyi országát.
Felidézte: amikor „az orosz agresszió elindult, Brüsszelben az a döntés született, hogy Európa szankciók bevezetésével tervezi megállítani őket, (…) és a szankciók kevésbé fognak fájni Európának, mint Oroszországnak”.
„Eltelt fél év, a szankciókat erre az időre határozta meg az EU, így az őszi politikai szezon arról is fog szólni, hogy értékelni kell azokat”
— tette hozzá.
„Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a háború nem ért véget”
— állapította meg.
Abszurd elképzelésnek tartotta, hogy az energetika területén működőképesen lehet bevezetni szankciókat Oroszország ellen, a szakirodalom szerint ugyanis szankciókat egy nagy szereplő vezet be egy kis szereplővel szemben. „A helyzet ennek ellenkezője: Oroszoroszág energetikai értelemben óriás, Európa pedig törpe” — jelentette ki.
A szankciós politikát tehát át kell gondolni – mondta Orbán -, és megerősítette, a magyar kormány kitart amellett, hogy a
„legsérülékenyebb társadalmi csoportokat, alacsony keresetűeket, nyugdíjasokat, nagycsaládosokat szeretné megvédeni a következő időszakban”.
Orbán politikai igazgatója arra a kérdésre, hogy a magyar állam kellően megbecsüli-e a pedagógusokat, azt mondta: azon dolgoznak, (…) hogy
az ország teherbíró képességétől függően minél inkább megbecsüljék a pedagógusokat „anyagi értelemben is”.
„Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a legtöbb, fontos munkát végző társadalmi csoport egyre magasabb jövedelemmel rendelkezzen. Korábban a köz- és felsőoktatásban került sor béremelésre”
— magyarázta el.
Munkajogi kérdésnek nevezte, hogy a polgári engedetlenséget tanúsító pedagógusokat el kell-e bocsátani.
„Az állam a jogszabályok betartására tudja felkérni a pedagógusokat; nincs ilyen szándék, de ha a jogszabályok mást nem tesznek lehetővé, akkor ez elkerülhetetlen”
— mondta.
Újabb kérdésre válaszolva közölte: az Európai Helyreállítási Alap forrásairól szóló tárgyasok konstruktív légkörben zajlanak. „Sikerült a meglévő ideológiai különbségeket leválasztani a tárgyalásokról, továbbra is optimisták vagyunk” — bizakodott.
Az európai gázár-maximálás tervéről azt mondta, az egy bújtatott energetikai szankciónak tűnik. Előfordulhat, hogy olyanok, akik eddig importáltak Európába energiát, ezek után nem fognak, ami még feljebb viszi az árakat. „Minden olyan európai megoldást támogatunk, ami az európai gáz- és energiaárak hatékony és értelmes csökkentése irányába mutat” — mondta.
A korrupciós hivatal létrehozásával kapcsolatos kérdésre úgy felelt: Brüsszel és a magyar kormány folyamatosan vizsgálja az európai uniós pénzek elosztásának működését.
„Ebben nem lehet vitánk Brüsszellel, mi is abban vagyunk érdekeltek, hogy az uniós pénzek felhasználása minél átláthatóbb legyen”
— jelentette ki, hozzátéve, az ezzel kapcsolatos javaslatokat a magyar kormány „be fogja fogadni”.
(MTI)
