Bővül a propagandaminiszter hatásköre.
Szinte valamennyi részlete titkosítva van annak a „védelmi-biztonsági reformnak„, aminek irányítását egy olyan, most létrehozott központi szerv végzi majd, amelynek az élére Rogán Antal került, írja a hvg.hu.
A polgári titkosszolgálatokat és a propagandát vezénylő miniszter újabb kulcspozíciója arra utal, hogy a különleges jogrendben rejlő politikai lehetőségek stratégiai jelentőségűek Orbán Viktor számára — így indokolható, hogy ez a terület nem a belügyi vagy a honvédelmi tárca alá került.
Rogán, mint Orbán legfőbb bizalmasa kaphatta meg a titkosszolgálatok és a kormányzati propaganda irányítása után az újabb fontos területet: egy friss kormányrendelet értelmében Rogán Antal vezeti majd a Védelmi Igazgatási Hivatalt. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy ez egy újonnan létrehozott központi szerv, aminél nem az a meglepetés, hogy létrejött, inkább az, hogy a honvédelmi és a belügyi tárcától teljesen különálló szervezetként jön létre,
a vezetője pedig nem a belügyminiszter vagy a honvédelmi miniszter, hanem Rogán Antal lesz.
A védelmi-biztonsági reformot 2023 júliusáig teljesen végig akarják vinni. Ám az, hogy pontosan mit is jelent ez a „reform”, arról keveset tudni,
a legtöbb ezzel kapcsolatos információ minősített adatnak, vagyis államtitoknak számít.
Vannak viszont olyan lépések is, amelyek a nyilvánosság előtt zajlanak, ilyen például az alaptörvény-módosítás és a különféle jogszabályalkotások. A kilencedik alkotmánymódosítással egyszerűsödött a különleges jogrendi szabályrendszer, a végrehajtó hatalom több jogosítványt kapott. Mindezt azzal indokolja az állam, hogy a 21. század már más, sokkal „komplexebb kihívásokat” tartogat, mint amikkel egy nemzetnek korábban szembe kellett néznie.
A Orbán-kormány úgy látja, ezekre a sokszor komplex veszélyekre már nem elegendőek ad hoc biztonsági válaszok, ehelyett olyan biztonsági szemlélet kialakítására van szükség, amely az államigazgatás minden területére vonatkozik, és amelyben a mindenkori kormányzat erős felhatalmazást, nagyobb mozgásteret kap.
Azonban az elmúlt időszak sajnos azt mutatja, hogy a magyar állam szeret visszaélni az ilyen jellegű jogköreivel. Legutóbb például a veszélyhelyzetre hivatkozva döntött úgy a kormány, hogy nem fizet közterület-használati díjat a tűzijáték miatt lefoglalt fővárosi területek után. De a veszélyhelyzetre hivatkozva titkolták el Orbán dallasi útjainak a költségét is. A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára politikailag rendkívül kényelmes és hasznos is, hiszen így ők döntik el, hogy az mikor lép életbe, és hogy meddig tart.
A mostani reformot, a kilencedik alaptörvény-módosítás után a védelmi és biztonsági igazgatási szabályozási reform második lépéseként alkották meg. Tavaly fogadták el a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt is, amit Vbö-nek rövidítettek. A Vbö. azért is fontos törvény, mert
sokkal nagyobb mozgásteret ad a kormánynak az elrendelhető rendkívüli intézkedések terén, mint a hatályos jogszabályok.
Így például eltűnik a bevezethető intézkedések tételesen és egyes helyzetekhez kötötten előre meghatározott fokozatossága, ami azt jelenti, hogy egyes intézkedések valamennyi különleges jogrendben bevezethetők lesznek. Egyetlen korlátja marad a hatalomnak, hogy az intézkedésnek „szükségesnek és arányosnak kell lennie”.
A Rogán vezette új hivatal közvetít majd a reformban érintett, de egymással együttműködő szervezetek között, ez hangolja majd össze a végrehajtást és működteti a védelmi és biztonsági célú riasztási rendszert. Mindennek lényege, hogy hogy
ismét jelentős biztonsági-hatalmi bázis összpontosul Rogán kezében:
a Védelmi Igazgatási Hivatal a különleges jogrend időszakában a döntéshozatal közvetlen támogatását élvezi majd, méghozzá az operatív irányítás központjaként.
Hasonló védelmi hivatal eddig is működött a honvédelmi tárca alatt, most annyi történt, hogy
a honvédelmi minisztertől ez a jogkör átkerül ahhoz a propagandaminiszterhez, aki a jelenlegi kormányban a polgári titkosszolgálatok teljes felügyeletét és irányítását is megkapta.
Mindebből három dologra lehet következtetni:
- Az egyik, hogy Orbán sokkal jobban bízik Rogán Antalban, mint Pintér Sándor belügyminiszterben vagy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterben, ha ezt a területet teljes egészében rábízta, miközben alapvetően ez egy rendészeti-honvédelmi kérdés, még akkor is, ha a teljes államigazgatást érinti.
- Másrészt az említett reform kidolgozása még folyamatban van, így könnyen lehet, hogy annak részletes kidolgozása olyan területeket is érint majd, amely Rogán területének számít. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a kormány a 21. századi biztonsági fenyegetettségek közé sorolhatja a dezinformációs műveleteket is, amelyek a sajtótermékeket és a hírközlési piacot is érintik – márpedig a média a propagandaminiszter hatásköre.
- Végül nem mellékes, hogy a kormány egy ideje „veszélyhelyzetben” kormányoz, ennek minden előnyével együtt. Nem kizárható az sem, hogy a jövőben a különleges jogrendben rejlő lehetőségeket sokkal jobban ki akarja majd használni a saját hatalmi-politikai érdekének megfelelően. Ez is magyarázat lehet arra, hogy miért az a Rogán Antal kerül a Védelmi Igazgatási Hivatal élére, aki eddig a legtöbbet tett azért, hogy a Fidesz hatalomban maradhasson.
(hvg.hu)
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2022/09/08/uj-hivatalt-kapott-rogan-antal-nem-hiszed-el-mi-lesz-a-feladata
