Brüsszeli pénz nélkül, összeomlik a költségvetés.
Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő a napokban arról számolt be, hogy Ursula von der Leyen augusztus 24-én írásban válaszolt az általa feltett kérdésre, miszerint „kérte-e hivatalosan a magyar kormány a helyreállítási alap hitelrészének a lehívását”.
Az Európai Bizottság elnöke válaszlevelében világosan közölte:
a magyar kormány eddig semmilyen hivatalos lépést nem tett ez ügyben.
„Tehát a kormány azt állítja, hogy nem kapjuk meg a pénzeket az uniótól, de közben egy kommunikációs levélküldésen túl, ezek szerint eddig még be sem nyújtotta a megfelelő, átdolgozott tervet Brüsszelnek”
— jelentette ki Ujhelyi István.
Minderről megkérdezte a Hírklikk Inotai András közgazdászt is. Az uniós ügyekben jártas professzor elmondta, hogy neki nincsenek hivatalos információi az ügyben, de azt figyelemmel kíséri, hogy mi zajlik. Emlékeztetett, azt biztosan lehet tudni, hogy honnan hova jutottak Orbánék.
„Ha nem jön pénz Brüsszelből, akkor összeomlik a költségvetés”
— mondta a lapnak Inotai András.
Az unió által eredetileg felkínált 9 milliárd eurónyi kedvező hitelt korábban még feltételek nélkül le lehetett volna hívni. Orbán ezt nem tette meg, helyette a pénzpiacokhoz fordult kedvezőtlenebb feltételű kölcsönökért. Azonban azt a pénzt már régen elköltötték, a magyar gazdaság állapota viszont nem tudja nélkülözni ezeket a forrásokat.
A miniszterelnök tavaly tavasszal kiment Brüsszelbe, majd utána közölte, hogy Magyarországnak nem kell a hitel, mert nem akarunk „adósrabszolgaságot”. Pedig – mutatott rá Inotai András – akkor még
az alap 9 milliárd eurónyi hitelrészét simán le lehetet volna hívni.
„Ráadásul nagyon kedvező feltételeket biztosítottak mellé, 30 éves futamidőt, alacsony kamatot, mellé uniós garanciát. Ám Orbán ehelyett inkább a nemzetközi piacon vetetett fel tetemes összeget, 4,4 milliárd eurónyit, sejthetően sokkal rosszabb kondíciókkal,
bár pontosan nem lehet tudni, mivel tíz évre titkosították az ügyletek részleteit.
De nagyon kellett nekik a pénz a választási költekezésre, a 13. havi nyugdíjakra, a rendőrök előrehozott béremelésére, az szja-visszatérítésre, stb.”
— értékelte a kormányzati lépést a közgazdász.
Viszont a pénzt azóta már elköltötték, Orbánnak most égető szüksége lenne az uniós forrásokra. Többek között azért, mert már most is ezekkel a forrásokkal kalkulálva zajlik az osztogatás. Éppen a napokban jelent meg egy összeállítás arról, hogy milyen előlegezés folyik a még be nem folyt uniós támogatásokból megvalósítani hivatott egyes projektekre. A 24.hu megírta:
a visszatartott uniós alap csaknem negyedét papíron már előre kiosztották,
a költségvetési előfinanszírozás keretében 160 milliárd forintot kifizettek, köztük – nem meglepő módon – Mészáros Lőrinc érdekeltsége is milliárdos haszonhoz jutott.
„Mindebből is az következik, hogy ha nem jön pénz Brüsszelből, akkor összeomlik a költségvetés”
— húzta alá Inotai András.
Mára viszont megváltoztak a dolgok, már a hitelfelvétel is feltételekhez kötött. Ráadásul már nem is 9 milliárd a számunkra még elérhető összeg — mutatott rá a közgazdász, emlékeztetve arra, hogy a helyreállítási alap másik része, a vissza nem térítendő támogatás részének eléréshez szükséges helyreállítási programot sem sikerült még elfogadtatnia a magyar kormánynak.
Ráadásul az ott eredetileg rendelkezésre álló 7,2 milliárd eurónyi támogatásból 1,8 milliárdnyinak már lejárt a lehívhatósága, azaz már csak 5,4 milliárd terhére lehet programokat végrehajtani. De – hívta fel a figyelmet Inotai – az év végén ez az összeg is lejár, azaz, ha nem lehet addig megkapni, akkor
búcsút inthetünk az ingyenpénznek.
A lap megkereste írásban a kormányszóvivőt, arra kértek választ, vajon megigényelte-e hivatalos formában a magyar kormány az uniós helyreállítási alap hitelrészéből lehívható uniós forrásokat? A választ közlik, mihelyt megkapják a kért információt — írták.
Minderről Balázs Péter volt külügyminiszter is kifejtette álláspontját pénteken az ATV Egyenes Beszéd című műsorában:
(hirklikk.hu / atv.hu)
