Kínos.
Több mint egy hete hallgat a kormány arról, hogy milyen további engedményeket tennének Brüsszelnek a befagyasztott uniós forrásokért cserébe. A vállalásokat tartalmazó átfogó intézkedéscsomagot augusztus 22-én küldték el az Európai Bizottságnak – a tartalmáról azonban azóta sem árultak el semmit.
A kormány vállalásaival kapcsolatban az rtl.hu megkereste a tárgyalásokért felelős Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert és a Kormányzati Tájékoztatási Központot.
Ahogy korábban Varga Judit és Gulyás Gergely, Navarcsics sem volt bőbeszédű az okokkal kapcsolatban. Mindössze két mondattal válaszolt:
A megszerzett
bizalom megtartásáért
az Európai Bizottsággal abban állapodtunk meg, hogy a válaszlevél részleteiről nem beszélünk. Ezt az egyezséget a Kormány és a Bizottság is betartja
– fogalmazott a miniszter. Vagyis egyelőre marad a találgatás, hogy milyen intézkedésekre kész a kormány az uniós pénzekért cserébe.
Az RTL megkérdezte a Brüsszelben élő Arató László uniós ügyekkel foglalkozó újságírót, hogy mi lehet a hallgatás oka. Arató László szerint a kormány azért hallgat a vállalásairól, mert amit az első körben ígértek, az kevés volt, és csak akkor akarják bevallni, hogy a korábbinál
sokkal több területen
kell engedniük Brüsszelnek, ha sikerült elérni a pénzek befagyasztásának feloldását.
„Azt gondolom, a kormány rákényszerült arra, hogy nagyon komoly engedményeket tegyen. És szerintem stratégiai vagy politikai okokból nem akarják vállalni, hogy ennek részletei nyilvánosságra kerüljenek, mielőtt megszületik a megállapodás”
– vélte Arató László.
Szerinte Brüsszelnek is az az érdeke, hogy meg tudjanak állapodni az Orbán-kormánnyal.
„Az Európai Bizottság sincsen könnyű helyzetben, mert egyrészt tartania kell magát a jogszabályokhoz és védenie kell az uniós forrásokat, ugyanakkor egy óriási kudarc lenne az unió számára, ha egy tagállamból nem sikerülne kikényszeríteni a közös értékek védelmét”
– fogalmazott.
Bár a jogállamisági eljárásnak és a helyreállítási alap forrásainak papíron nincs közük egymáshoz, a szakértő szerint mégis szorosan összefüggenek. Szerinte az Európai Bizottság nem engedheti meg magának, hogy amíg egy jogállamisági eljárás folyik Magyarország ellen, aközben egyéb pénzek elköltéséhez meg hozzájáruljanak.
Az Európai Bizottságnak ráadásul szerinte fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell, mert bár közvetlen ráhatásuk nincs a megállapodásra, később bosszút állhatnak a bizottságon, ha szerintük túlságosan engedékeny volt az Orbán-kormánnyal.
„Azzal, hogy a Fidesz kifocizta magát az Európai Néppártból, a magyar kormány
teljesen védtelenné
vált. Semmiféle védőernyője, vagy támogatottsága nincsen, miközben korábban azért elnéztek ezt-azt a magyar kormánynak. Az Európai Parlamentben most már csak néhány szélsőjobboldali, populista, unióellenes politikus, esetleg elvétve egy-két néppárti politikus áll ki az Orbán-kormány mellett. De ez édeskevés ahhoz, hogy ott bármiféle eredményt lehessen elérni”
– mondta Arató László.
