2004 óta nem látott szintű kamatemeléssel reagált a jegybank a száguldó inflációra.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) keddi kamatdöntő ülésén újabb 100 bázisponttal 10,75 százalékról 11,75 szálakra emelte irányadó kamatát — közölte a Monetáris Tanács ülése után a jegybank.
Ilyen magasak utoljára 2004-ben voltak jegybanki kamatok. Az elemzők és a piac szerint is minimálisan 1 százalékpontos emelésre volt szükség, vagyis az MNB csak a kötelezők szerint járt el. Az euróval reggel átmenetileg 405,5 forinton is kereskedtek, de a kamatdöntést 406,5 forinton várta a piac,
a döntésre pedig nem reagált különösebb módon az árfolyam.
A MNB nem tehet mást, mint hogy szigorít a kamatain, hisz a KSH júliusi adatai szerint már 13,7 százalék volt az infláció, és hétköznapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy augusztusban tovább folytatódtak az áremelések. Ráadásul az Orbán-kormány augusztus elsejétől végrehajtott drasztikus rezsinövelés megemelte a lakossági energiaárakat, ami újabb lökést adott a pénzromlásnak.
A várakozások és az előrejelzések szerint az infláció tartósan beragad, az idei éves átlagos átlagos drágulás 13-14 százalék, 2023-as pedig 11-13 százalék lehet és a 12 havi infláció 2023 szeptemberéig nem is csökken 10 százalékpont alá. Ráadásul nem csak idehaza, hanem a világban mindenütt tarol az infláció, ami miatt a nagy jegybankok is erőteljes kamatemelésekébe kezdtek.
Ha beindul az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusa is, az
az eurót fogja erősíteni a forinttal szemben,
vagyis az MNB alapkamata hiába van már 12 százalék közelében, a relatív különbséget tartania, sőt növelnie kell annak érdekében, hogy a forint erősödni tudjon. A gyenge forint pedig az infláció egyik jelentős oka.
Középtávon sem lehet nagy forinterősdésre számítani, az elemzők szerint jelenleg már az eredmény lenne, ha az euró árát sikerülne 400 forint körül stabilizálni.
„A szigorítás mértéke megfelel a várakozásoknak, mi is ilyen mértékű emelésre számítottunk” — mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a jegybanki döntést kommentálva. Ahogy az előző kamatemelésekre, így a mostani szigorításra is elsősorban az inflációs nyomás miatt volt szükség. Az fő inflációs mutató ugyanis júliusban éves összevetésben infláció 13,7 százalékra gyorsult, a maginfláció pedig 16,7 százalékra emelkedett.
Az elemző szerint az MNB a mostani kamatdöntéshez fűzött, a délután 3 órakor megjelenő indoklása továbbra is szigorú hangvételű lesz, azaz utalni fog arra, hogy
amíg az infláció nem kezd lassulni, addig szükség van a kamatemelésre.
Egyelőre rendkívül bizonytalanok a kilátások, több forgatókönyv is elképzelhető a kamatpálya alakulására. A szakember hozzátette: Ha nem lesz újabb sokkhatás a nemzetközi és a magyar gazdaságban, például az energiaárak egy újabb drasztikus emelkedés, akkor az év végén tetőzhet az alapkamat 14 százalék körüli szinten. Csak 2023 első félévének végén jöhet az első lazítás, azaz kamatcsökkentés.
