Az előzetes biztonsági jelentést még nem fogadta el a hatóság.
Idén legfeljebb alapozni lehet Pakson, és azt is csak az építtető saját felelősségére, az Országos Atomenergia Hivatal ugyanis nem garantálja, hogy az alapra valaha lehet majd reaktort is építeni — írja a 444, miután átnézték azokat a dokumentumokat, melyeket az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) adott ki.
Szijjártó Péter külügyminiszter korábban még azt a bejelentést tette, hogy Paks II létesítési engedélye mérföldkő. A lap cikke szerint bár működött a politikai sürgetés – Szijjártó szinte naponta posztolt arról, hogy a paksi bővítés nélkül elképzelhetetlen a magyar energiaellátás –, az OAH
valójában úgy adta ki az engedélyt, hogy a lényegi részt illetően ismét hiánypótlásra szólította fel a Paks II Zrt.-t.
Ugyanis ha a kért dokumentumokat megkapja az OAH, akkor várhatóan még négy hónapig (egészen decemberig) vizsgálhatja azokat, mielőtt kiadná a teljes értékű engedélyt. A mostani létesítési engedély rendelkezik ugyanis egy „visszatartási ponttal”. Ennek indoklása szerint az EB-EBJ, azaz Előzetes Biztonsági Jelentés elfogadása hiányzik ahhoz, hogy az erőmű érdemi részének kivitelezése elkezdődhessen, ami a lap szerint az atomiparban a tervek lényegét jelenti.
Emlékeztetnek: 2019-ben ezt a jelentést nevezte az engedélyezési eljárás legfontosabb elemének Horváth Miklós, Paks II. Zrt. vezérigazgató-helyettese is.
Jelenleg valójában a következő munkákra kaptak engedélyt:
- talajszilárdítás,
- munkatér lehatárolásához szükséges vízkizárást célzó munkálatok, így különösen résfalazás, valamint
- a fenti alpont szerinti munkálatokkal lehatárolt munkatérből történő talajkiemelés,
- illetve ezenfelül a nukleáris szigetek alaplemez betonvasalásának készítése.
A 444-nek nyilatkozó, a beruházáson dolgozó szakember szerint természetes, hogy frissíteni kell a 2020-ban leadott, még a 2019-es adatokra épülő tervet. Egy, a beruházást ellenző szakértő viszont azon a véleményen van, hogy ez csupán üres látványosság politikai megrendelésre.
„A létesítési engedélyt kiadásával tulajdonképpen az Országos Atomenergia Hivatal arról nyilatkozott, hogy a létesítmény az összes műszaki megoldásával teljesíteni tudja a magyarországi hatósági követelményeket, a projekt haladhat tovább”
— összegzett ugyanakkor Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja az Infostart cikke alapján.
Megjegyezte, bár szükség lesz még építési, beszerzési, gyártási és összeszerelési engedélyekre, az erőmű koncepcióját elfogadta hatóság.
Így az megvalósítható lesz a telephelyen biztonságosan a követelményeknek megfelelően.
A paksi atomerőmű korábbi kormánybiztosa szerint így a további részengedélyek szükségessége mellett is a munka fel tud gyorsulni, a következő hónapokban elindulhat a munkagödör elkészítése és a betonozás, ám az érdemi építkezésig még egy évnél is többnek el kellhet telnie.
Aszódi úgy látja, a beruházás legkorábban nyolc év múlva fejeződhet be, tehát
„optimális ütemezéssel is” a 2030-as évek első felében fog tudni ténylegesen villamos energiát termelni a Paks 2 két új blokkja.
Paks 2 további 50-60 évre tartósítja Magyarország energetikai kiszolgáltatottságát — fogalmazott az üggyel kapcsolatban a Népszavának Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) természettudományi karának adjunktusa. A tudomány a nukleáris eljárást szélsőségesen hatékonytalan és elavult eljárásnak tartja — mutatott rá.
A Greenpeace közleményében úgy fogalmazott:
Fél éve dúl a háború a szomszédunkban, a magyar kormány mégis úgy érzi, hogy az eddigieknél még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot Oroszországgal. Hozzátették, miközben az uniós tagországok szankciók sorát rendelik el Moszkva ellen, a hazai döntéshozók a paksi bővítéssel tovább fedezik Putyin Ukrajna elleni háborúját.
„Az energiaválságra nem jelent megoldást egy drága, évtizedeken át épülő, veszélyes eljárást alkalmazó atomerőmű”
— hívta fel a figyelmet a környezetvédő szervezet, kiemelve a megújulók és az energiahatékonyság fontosságát.
