Vissza se jönnek.
Jelenleg már 20 ezer magyar diák tanul külföldi egyetemen, elkészült az első átfogó felmérés a pénzügyi helyzetükről. Kevesen képzelik el a jövőjüket Magyarországon, ugyanis itt feleakkora fizetésre számíthatnak, mint máshol — írja a napi.hu.
Átfogó felmérés készült a külföldön tanuló fiatal magyarokról. A szeptemberben induló tanévet is
mintegy 20 ezer magyar fiatal kezdi másik országban.
Őket megkérdezve készült a Youth Affluent Finance 2022 kutatás. Azok a fiatalok, akik a külföldi tanulmányok folytatása mellett döntenek, valószínűleg az átlagosnál vállalkozókedvűbbek, nagyobb ambícióik vannak, és komolyabban készülnek világszerte versenyképes tudás megszerzésére, nemzetközi karrierre.
Erre a feltevésre a felmérés eredményei is ráerősítenek. Magyarország számára viszont nem jó hír, hogy
a tehetséges, külföldön tanuló diákok csupán negyede állítja, hogy biztosan visszatér Magyarországra, ha végez
— derül ki a Blochamps Capital és a Hungarian Youth Association együttműködésében készült Youth Affluent Finance 2022 kutatásból.
A Blochamps Capital privátbanki business intelligence cég és a külföldön tanuló magyar diákokat összefogó diákszervezet, a Hungarian Youth Association ezért most arra vállalkozott, hogy elkészíti itthon az első Youth Affluent Finance 2022 kutatást a külföldön tanuló magyar diákokra fókuszálva.
A friss tanulmány több száz fókuszcsoportos interjún keresztül, színes infografikákkal illusztrálva mutatja be, hol tanulnak, hogyan gondolkodnak a gazdaságról, a pénzügyekről, befektetésekről, saját karrierjükről és például nyugdíjas éveikről a ma 18-25 éves generáció tagjai.
2005 óta, az akkori 6300-ról mintegy 20 ezerre nőtt a külföldön tanuló magyar diákok száma,
ami azt jelenti, hogy ma már százból nyolc 18-25 év közötti fiatal tanul külföldön – főként a jobb oktatási színvonal miatt.
„A külföldön tanuló magyar fiatalok rétege mindig egy alulreprezentált és alulkutatott közössége volt a magyar egyetemista társadalomnak annak ellenére, hogy mekkora szociális és gazdasági hatásuk volt Magyarországra az elmúlt években. Kutatásunk betekintést nyújt ennek a közösségnek a gondolataiba, érzéseibe, döntéseibe”
— mondta Karagich Bálint a Hungarian Youth Association társigazgatója.
A fiatalok kint havi nettó 1,1 millió forintnak megfelelő kezdőfizetéssel, itthon pedig átlagosan 510 ezer forinttal számolnak, szemben az itthoni kezdők által elvárt 330 ezer forint körüli nettó bérrel. A külföldön tanulók arra számítanak, hogy öt év munkatapasztalat birtokában már 2,5 millió forintnak megfelelő összeget fognak keresni kint, és
csupán negyedük állítja, hogy biztosan visszatér Magyarországra, ha végez.
Az öngondoskodás mindannyiuk számára fontos szempont, de a többség nem gondolkodik állami nyugdíjban, sőt. Arra számítanak, hogy még idősödő szüleikről is nekik kell majd gondoskodniuk. Nyugdíjas éveik egzisztenciális biztonságának alapját pedig megtakarításaik fogják adni. A válaszadók 70 százaléka úgy számol, mire ők visszavonulnak a munkából, a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában már nem fog működni.
A fiatalok nagy többsége vonzónak tartja a kriptovaluták decentralizáltságát és a politikai befolyástól való védettségüket, ám 69 százalék mégsem fektetne pénzt ezekbe. Bár 80 százalékuk szerint a korosztályukat a rövid távú befektetések jellemzik, 41 százalékuk mégis úgy gondolja, hogy megtakarításuk legnagyobb részét ingatlanba fekteti majd.
„Merőben másképp viselkednek és gondolkodnak a pénzügyek területén is generációnk tagjai, csakúgy mint minden másban. Egészen mások a tanulmányi prioritásaik és a kommunikációs felületeik is, mint a mai 30-40-es korosztálynak voltak”
— összegezte Pirigyi Soma, a Hungarian Youth Association társigazgatója a kutatás tanulságait.
(napi.hu)
