Sötét kilátások.
Jelentősen visszaesett az építőipar teljesítménye júniusban: az egy évvel ezelőttihez képest 8,1, májushoz képest 5,2 százalékkal csökkent a termelés volumene a KSH adatai szerint.
A hétfőn közölt adatok alapján a jövő sem lesz túl rózsás: a megkötött új szerződések volumene az egy évvel ezelőttihez képest 27,8 százalékkal kisebb volt idén júniusban; ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseknél van jelentős,
37 százalékos visszaesés.
Eközben elsősorban az építőanyagok drágulása miatt 25 százalékkal nőttek az iparág termelői árai tavalyhoz képest; az előző negyedévhez viszonyítva pedig 7,6 százalékos volt a drágulás – mondta rá Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A szakember rámutatott, hogy az építőipar legnagyobb problémája továbbra is az anyagellátás kiszámíthatatlansága, a munkaerő- és kapacitáshiány, valamint az áremelkedések.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke is visszaesésre számít a következő hónapokban, legjobban azonban
a 2023-as, 2024-es év miatt aggódnak a szakértők.
Az ÉVOSZ elnöke szerint a következő hónapokban a rendelésállomány mínuszba fordul majd, aminek fő oka, hogy a kormány 1200 milliárd forintnyi, a 2022-2023-as évre vonatkozó állami, önkormányzati építési beruházást halasztott későbbre.
A szakember elmondta: a lakossági megrendeléseknél tízből nyolc esetben finanszírozási nehézségek adódnak.
A kivitelezők tapasztalatai szerint pedig az idén minden negyedik lakásépítésnél, illetve minden ötödik lakásfelújításnál valamilyen állami támogatást vesznek igénybe, a lakásfelújítási támogatás ugyanakkor az év végén kifut, a hitelkamatok pedig a jegybanki alapkamat-emelések miatt
folyamatosan nőnek.
Az ÉVOSZ azon az állásponton van, hogy meg kellene hosszabbítani az év végén lejáró lakásfelújítási programot, és nagy szükség lennea a lakáscélú hiteleknél egy 5 százalékos kamatsapka bevezetésére is, például a jegybanki zöld otthon program folytatásával.
Ha az év második felében nem hoz intézkedést a kormány ezzel kapcsolatban, úgy jövőre nagyon nehéz helyzetbe kerül az ágazat, ebben az esetben pedig emberek tömegeit kell majd elbocsátani, hiszen nem lesz rájuk szükség.
(via Népszava)
(kiemelt kép: Privátbankár)
