Példátlanul magas a magyar sérülékenység.
Nem kizárt, hogy ismét a Valutaalaphoz kell fordulnia magyar kormánynak, a befektetők bizalma kezd meginogni az országban — mondta László Csaba volt pénzügyminiszter a Szabad Európának.
László Csaba szerint, ez még nem az a klasszikus válság, ami egy-másfél éven belül bekövetkezhet, de
abba az irányba haladunk.
Sokan vannak azonban, akiket az infláció már most súlyosan érint, ahogy a rezsiárak emelkedése is – ők már most válságként élik meg a helyzetet. Az üzleti szféra jelentős része még nem így érzékeli, bár érkeznek már figyelmeztető jelek. Elindult már valami a reálgazdaságban is. A fogyasztói várakozások romlanak, az emberek kezdenek megijedni. A szomszédunkban zajló háború miatt megugrottak az energiaárak. Ráadásul a tartósan négyszáz körüli forint-euró árfolyam immár a mindennapok része.
„Jelenleg 10,75 százalék az alapkamat, az infláció viszont 13,7 százalék, tehát a reálkamat majdnem mínusz három százalék. Ez két-három évvel ezelőtt mínusz egy százalék volt. Valószínűleg ezért nem igazán hatásos egyelőre a kamatemelés. Az MNB rá fog kényszerülni egy minimum 300-500 bázispontos emelésre, hogy tényleg pozitív legyen a reálkamat. Ha eljutunk idáig, akkor a hitelezés vissza fog esni, és el fognak kezdeni kivárni a gazdasági szereplők.
Ez pedig már tényleg a recesszió előszobája”
— összegezte közgazdász.
Arról hallottam, hogy bizonyos kormányzati vezetők mostanában azért is szerepelnek itthon kevesebbet, mert külföldön látogatják a befektetési bankokat, pénzügyi szervezeteket, és próbálják nekik elmagyarázni a kormányzati intézkedéseket és a hatásaikat. Ilyen helyzetben ez teljesen logikus — mondta László Csaba.
A közgazdász szerint alapvető kérdés, hogy
lesz-e megállapodás az uniós pénzekről.
Mindenki sokkal nyugodtabb lenne, ha létrejönne a megállapodás. De a kormánynak fel kell készülnie arra a lehetőségre is, hogy esetleg nem tudnak megegyezni az Európai Bizottsággal. Ha pedig nem tudnak megegyezni, akkor
jóval drágább lesz az euró a mostani 400 forintnál.
Az alapvető probléma, hogy például a tízéves forinthozamok két évvel ezelőtt egy százalék alatt voltak Magyarországon, most nyolc-kilenc százalék körül vannak. Eközben Szlovénia és Szlovákia már bent van az eurozónában, ők 2,5 százalékon finanszírozzák magukat tíz évre, árfolyamkockázat nélkül, mi pedig nyolc-kilenc százalékon, forintban. Euróban 4,5, a dollárnál öt százalék felett volt a júniusi kötvénykibocsátás, és azóta csak romlott a piaci helyzet, ma már nem tudnánk 4,5 százalékon kötvényt kibocsátani. De a lengyelek, a csehek is, akik nem tagjai az eurozónának, a saját devizájukban sokkal olcsóbban finanszírozzák magukat, mint Magyarország forintban.
Mindez mutatja, hogy a piacok jól látják, hogy
a magyar sérülékenység sajnos megint nagyon magas.
„Úgy tűnik, megint ugyanabba a folyóba lépünk, amit már sokszor megéltem: kezd egyre magasabb lenni a folyó fizetési mérleg hiánya, elkezdett beindulni az infláció, zuhan a forint. A korábbi időszakokban ilyenkor jött a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Ezt most sem zárnám ki”
— fogalmazott László Csaba.
A közgazdász várakozása szerint már az év végén mínuszos számok lesznek GDP-ben, fél-egy éven belül pedig recesszió lesz Magyarországon. Persze lehetnek pozitív meglepetések, de inkább az a valószínű, hogy tovább kell szigorítani a költségvetésen, akár négy-ötszázmilliárd forintos nagyságrendben.
„Szerintem még a kormányban sem látják pontosan, milyen hatása lesz az inflációnak a költségvetésre”
— mondta volt a pénzügyminiszter, hozzátéve, a recessziónak pedig biztosan lesz életszínvonal-csökkentő hatása. A munkaerőpiaci kérdés már bonyolultabb: minden további nélkül lehet ugyanis olyan recesszió, amelyben nem keletkezik jelentős munkaerő-felesleg, ami lefelé nyomná a béreket és gyorsabban korrigálná a gazdasági egyensúlytalanságokat.
