Fontos részletek derültek ki.
A Pénzügyminisztérium levelet írt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valamint a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete részére. Ennek értelmében két kérdésben tervez változtatni a tárca a KATA-szigorításáról szóló, már hatályban lévő jogszabályon — írja a 24.hu, amely megszerezte a levelet.
Mint ismert, a jövőben csak főállásban lehet katázni, de a törvény nem tér ki külön arra, mi történik akkor, ha valaki valamilyen okból főállásúból mellékállású katázóvá válik.
A NAV felvetése alapján a Pénzügyminisztérium azt írja, jogszabályalkotás keretében fogják rendezni ezt a kérdést, a főfoglalkozás megszűnését (például ha az adózó főfoglalkozású alkalmazott lesz, vagy nyugdíjba megy) be kell majd jelenteni, és amikor megszűnik a főfoglalkozás, annak a hónapnak a végével megszűnik a katázás is.
A NAV megfontolásra javasolta, hogy a régi kata hatálya alól kikerülő
- betéti társaságokat,
- közkereseti társaságokat,
- egyéni cégeket,
- ügyvédi irodákat
mentesítsék a könyvvizsgálati kötelezettség alól, mivel az jelentős többletköltséggel járna.
A PM támogatná ezt a javaslatot, de mint írják, ehhez is jogszabály-módosítás szükséges.
A levelezésben tisztázták például, mi a helyzet, ha valaki kezdő vállalkozóként augusztus 1. és szeptember 1. között választja a katázást – ez azért kérdés, mert az új rendelet szerint augusztus 1-jétől lehet bejelentkezni az új katára, de az adóalanyiság csak szeptember 1-jétől jöhet létre.
Szeptember 1. előtt még lehet a régi kata szerint vállalkozni, de már akkor is lehet jelezni, hogy szeptember 1-jétől az új kata szerint képzeli tevékenységét a vállalkozó.
Érdekes része a levelezésnek, amikor arról kérdez a NAV, miért maradt ki a törvényből az a rész (ami korábbiban benne volt), hogy a katás jövedelemigazolásán (ami például hitelfelvételnél kellhet) a megszerzett bevétel 60 százalékát kell szerepeltetni, de a jövedelemigazoláson feltüntetett összeg nem lehet kevesebb, mint a fizetési kötelezettséggel érintett hónapok, és a minimálbér szorzata.
A minisztérium válasza alapján nem véletlenül maradt ki ez a passzus az új KATA-törvényből, ugyanis mint írták, nem lenne elvszerű egy olyan fiktív jövedelemigazolás, amely a kisadózó havi jövedelmét legalább a minimálbérben határozná meg. Hiszen mint a minisztérium írta, a kisadózó ellátási alapja csak egy kicsivel több (108 ezer forint), mint a minimálbér (200 ezer forint) fele.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint ez elismerése annak, hogy 10 évig fiktív jövedelemigazolásokat állíthattak ki a katásoknak.
Az MKOE megemlíti, hogy korábban tízpontos javaslatcsomagot juttatott el az új KATA-törvényben található hibák sürgős javítása miatt, amire a Pénzügyminisztérium még nem válaszolt. Az MKOE részéről javasolták az elinflálódott alanyi mentes áfakeret megemelését is, akár visszamenőleg 2022. január 1-jére.
(24.hu)
