Érthetetlen és barbár Orbánék rendelete.
Az erdészeti és a természetvédelmi szakemberek értetlenül állnak az új rendelet előtt, amellyel több téli tűzifát biztosítana a kormány a lakosságnak. A kereslet ugyan valóban nő, de a kitermelt mennyiséget is lehetne fokozni anélkül, hogy védett erdőkhöz nyúljunk hozzá, vagy tarvágást alkalmaznánk. Ehhez viszont több favágó kellene és további probléma, hogy
az idén vágott fával nem célszerű ezen a télen fűteni.
Hogy a kormány mindezzel mit szeretne elérni, az mindenki számára rejtély.
A magyar kormány „energia-vészhelyzetet” hirdetett az Oroszország elleni szankciók gázimportot érintő hatásainak mérséklésére. Többek között arról döntöttek, hogy megtiltják a tűzifa kivitelét az országból, és bővítik a fakitermelést. A szándék mögött a vélhetően a rezisnövelés áll, az eddig kizárólag gázzal fűtő családok próbálnak most kályhához, tűzifához jutni – aminek a megnövekedett igények miatt szintén elszállóban van az ára.
„Az augusztus elején kijött kormányrendelet azonban több szempontból túllő a célon,
és feleslegesen tipor bele ma már alapvetésnek számító természetvédelmi és erdőgazdálkodási irányelvekbe”
— mondták a Telexnek a területek szakértői.
A fakitermelést Magyarországon ugyanis úgy is lehetne még növelni, hogy közben nem megyünk vissza a középkorba.
Magyarország területének 21 százaléka, mintegy 2 millió hektár erdőterület, ennek 40 százaléka védett védett, illetve az EU Natura 2000 hálózatának része.
Orbán Viktor miniszterelnök, viszont rendeletet írt alá a tüzelőellátás vészhelyzeti biztosításához, ami üzenetértékben és gyakorlati szinten is hátraarcot jelent az erdőgazdálkodásban. Az új jogszabályban többek között ilyenek szerepelnek:
- Magas természetességű, védett állami erdőkben is lehet tarvágást végezni, és ez nagyobb területre is kiterjedhet.
- Ha egy védett területen termelnek le egy idegenhonos fajokból álló erdőt, például akácot, akkor a helyére nem kell őshonos fajokat telepíteni, sőt egyáltalán semmit sem kell telepíteni, ha az erdő sarjakból képes megújulni.
- Állami erdészetekben nem szükséges hatósági engedélyt kérni a kitermelni kívánt erdőrészlethez vezető utakhoz.
- A 100 százalékban állami tulajdonú erdőkben is lazább szabályok vonatkoznak a vágásérettségi kor megállapítására. Az erdőtervben szereplő vágáskorhoz képest akár 20 évvel hamarabb is megtörténhet a faállomány kitermelése.
- Az eddigiektől eltérően nemesebb fafajok letermelt területeit, cser- és nemestölgyet is elég lesz sarjról felújítani.
- Erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az erdőgazdálkodásért felelős miniszter döntése alapján is sor kerülhet.
„Az egyik legnagyobb baj, hogy a rendelet révén most pont a védett erdőkre kerülhet majd nagyobb terhelés, miközben az erdők nagyobb része nem védett”
— mondta a portálnak Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője, aki úgy látja, a most feloldott korlátozásokat nem véletlenül vezették be.
Magyarország területét 10 nemzeti park és 22 állami erdőgazdaság fedi le, az állami tulajdonú erdők teszik ki az erdőterület mintegy 48 százalékát (ezek jellemzően a nagy, egybefüggő, középhegységi erdők). A maradék magánkézben van, de ezeken is be kell tartani a természetvédelmi szabályokat és az erdőtörvény előírásait.
Külön furcsasága az intézkedésnek, hogy miközben az idei télre várt energiaválságot hivatott kezelni,
a most kivágott fának csak kisebb része alkalmas eltüzelésre pár hónapon belül.
A fa fűtőértéke jelentősen rosszabb, ha magas a nedvességtartalma, emellett telekormolja a kályhát, ezért alsó hangon fél évet szárítani kell ahhoz, hogy érdemes legyen eltüzelni. A száradási idő függ a fa fajtájától, feldolgozottságától, az adott időszakban jellemző páratartalomtól és a tárolási helytől, de általánosságban elmondható, hogy optimálisan 1-2 évet kellene várni, mielőtt a kályhába tesszük.
A teljes kép alapján igencsak nehéz megérteni, mi értelme van egyáltalán a friss rendeletnek:
- ha bárkinek szándékában állna kihasználni, az már rövid távon is sokat árthatna a természetnek, miközben éppen ennek az ellenkezője lenne kívánatos;
- túlhaladott, középtávon gazdaságosnak sem nevezhető a tarvágásos technika;
- a korlátozások feloldása nélkül is fokozható még a kitermelési mennyiség nem természetvédelmi területen, csakhogy erre aligha van kapacitás;
- az idén kivágott fákat pedig nem érdemes rögtön eltüzelni.
A lap forrása úgy foglalta össze az intézkedéssel kapcsolatos indoklását, hogy mégis mi szükség lehetett rá: „a rendeletnek nagyjából annyi lehet a funkciója, hogy a miniszterelnök lássa, foglalkozik a témával az Agrárminisztérium„. Nagy István agrárminiszter részéről az össznépi felháborodás után már megindult a kommunikációs kármentés: a tárca szombati közleménye szerint
„továbbra is fenntartható módon zajlik a tűzifa kitermelése”.
Friss fejlemény, hogy az LMP az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet miatt. Ehhez hasonlót már láttunk: 2017-ben, az erdőtörvény átírásakor civil szervezetek lépték meg ugyanezt, és végül sikerrel is jártak. Csakhogy mire az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt, 2020 lett. Gálhidy László szerint félő, hogy most is elhúzódhat a folyamat, addig pedig csak sok évtized alatt korrigálható károk keletkeznek.
(telex.hu)
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2022/08/05/egyre-nagyobb-a-baj-ujabb-rendeletet-adott-ki-orban-eltunhetnek-a-magyar-erdok
