Becsapás a „13 százalékos” infláció: Sokkal durvábban drágult az, amit gyakran vásárolunk

Nem stimmel a matek.

Júliusban 13,7 százalékos volt az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek — állította kedden közzétett jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A valóság azonban sokkal durvább, mint amit az állami propagandahivatal állít: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportjából ugyanis 92-nél volt két számjegyű az éves áremelkedés.

Három termék 50 százalék felett drágult, nyolc termék 40 százalék felett, 11 termék 30 százalék felett és további 28 termék pedig több mint ötödével került többe, mint egy évvel ezelőtt.

A rossz hír, hogy ezek ráadásul szinte kivétel nélkül olyan áruk, amiket a mindennapjaink során használunk.

Nézzük például a toplistát:

  • Margarin – 65,8%-os drágulás
  • Kenyér – 57,9%-os drágulás
  • Sajt – 52,6%-os drágulás

De a top20-ban van még vaj, tej, tojás, rizs, édesség, péksütemény, állateledel, marha- és a baromfihús is.

Ebből a listából is látszik, hogy a legjobban az élelmiszerek drágultak, összesen

27 százalékkal.

Ehhez képest a sertéshús a maga 14,2 százalékos drágulásával még egész visszafogottnak tűnik.

Amennyiben azt nézzük, hogy az MNB szerint az éves infláció 2–3 százalék között lenne, úgy azt látjuk, hogy idén júliusban mindössze 3 termékkategória volt ezen a szinten belül: óvodai, bölcsődei étkezés (2,7%), gyermeklábbeli (2,5%) és a női felsőruházat (2,1%).

A rossz hír az, hogy ez vélhetően még csak a kezdet. Az inflációs adatok megjelenését követően több elemző is megszólalt és abban mindannyian egyetértettek, hogy lesz még rosszabb is. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője például úgy látja, hogy habár a forint némiképp erősödött az elmúlt hónapban, ez aligha elegendő ahhoz, hogy érdemben változtasson az infláció dinamikáján.

„Ha visszatérnek a piaci üzemanyagárak, úgy az év vége felé már könnyen

20 százalék

közelébe is emelkedhetne a magyar inflációs mutató.”

— nyilatkozta Virovácz.

Ugyanígy látja Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint a rezsi növekedése és a benzinársapka módosítása több mint

3 százalékkal

emelheti a magyar árszinteket.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője pedig úgy véli, hogy októberben

18–19 százalékig

szaladhat fel az infláció, és leghamarabb jövő augusztusban kerülhet vissza az egy számjegyű tartományba a mutató, ám ez sem lesz elég ahhoz, hogy 2023-ban 10 százalék alatt maradjon.

(via hvg.hu)

 

Valódi Hírek