Nem lesz gyaloggalopp.
Interjút adott Bod Péter Ákos a Népszavának, amelyben elmondta, arra számít, hogy az eddig bejelentetteken túl további megszorítások jönnek.
„Kiadási oldalon még további döntések várhatóak, mégpedig az árstopok eltörlése„
— jelentette ki a neves közgazdász. Azt mondta, további 1000 milliárd forint behajtására számít, amit a lakosságra terhel majd a kormány.
„Van egy miniszter, aki a beruházások felügyeletére kapott megbízást, de
kiruházási miniszter lesz majd belőle,
ugyanis az ő feladata lesz, hogy a kormányzati beruházások listájáról kihúzzon ezer milliárd forintot” — mondta Lázár János szerepére utalva.
Arról beszélt, a kabinetnek érdemes lenne a bevételek növelése helyett a kiadások csökkentésére összpontosítani. Elmondta, utóbbinak nem olyan megterhelők a hatásai a lakosságra nézve, mint a bevételnövelő intézkedéseknek.
A rezsicsökkentést megnyirbáló döntéssel kapcsolatban megjegyezte, leginkább az idősebb, vidéki lakosságot félti, akiket félrevezetett a kormány. „Most 2022-ben
nem csupán becsapták az az embereket,
hanem elszalasztották velük az alkalmazkodás lehetőségét, amivel most százezrek lennének könnyebb helyzetben” — tette hozzá a kormányzati hazugságokkal kapcsolatban.
A rezsicsökkentés kvázi megszűnése miatt szerinte sokaknak újra kell majd terveznie a családi büdzsét. Kijelentette, lesznek majd, akik a nyaralásról mondhat le, míg olyanok is lesznek, akiknek nélkülözniük kell a növekvő terhek miatt, és az élelmiszer-kiadásokból szükséges faragniuk.
Biztos benne, hogy a kormány nem végzett hatásszámításokat a kata megszüntetésével és a rezsicsökkentés eltörlésével kapcsolatban. Bod Péter Ákos szerint a kabinet tudta, hogy korrekcióra lesz szükség, azonban mégsem beszélt róla, és valószínűleg nem is rendelt hatástanulmányokat a döntéseket megelőzően.
„Azért nem, mert ha kiszivárgott volna egy ilyen munkaanyag az politikai bombává változott volna„– jelentette ki. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos számok szerinte optimisták, és egyébként az ahhoz kapcsolódó számítások még áprilisban íródtak, amikor még több ok volt az optimizmusra.
A számok alapján kiderült, hogy az Orbán-kormány „óriási mértékű áfa ás szja-bevétel növekedéssel” számol a jövő évre. „{L}átható, hogy megugranak az államadósság finanszírozásra fordított kiadások és
munkanélküli segélyekre előirányzott összeg
– ezek is beszédes számok” — említette.
Megjegyezte, a 2023-as évvel kapcsolatban nem az a kérdés, hogy növekszik-e a gazdaság vagy sem, hanem hogy recesszió vagy krízis várható. Utóbbi esetén
jelentősen nőni fog a munkanélküliség;
a háború és az energiaválság kiszámíthatatlansága miatt pedig nem tudni, melyik következik be.
Szerinte nagy hiba volt az euró bevezetését elutasítani, azonban a jelenlegi gazdasági feltételek mellett már nem is tudnánk belépni az eurózónába. Ha lenne politikai akarat, illetve az Unió engedményeket tenne a kormánynak, számításai szerint 5-10 éven belül le tudnánk cserélni a magyar fizetőeszközt, de jelenleg a kabinet kategorikusan elzárkózik az eurótól.
Az uniós források érkezése kulcsfontosságú lenne a magyar gazdaságnak, azonban a gazdasági szakember szerint előbb meg kell egyeznie Orbánéknak az Európai Unióval. Ez azonban megint csak politikai akarat kérdése, azonban szerinte a NER-es köröknek is a megegyezés az érdeke.
Sötét képet festett a magyarországi felzárkózással kapcsolatban a közgazdász. „Olyan gazdasági szerkezet alakult ki Magyarországon, amely úgy néz ki mintha piacgazdaság lenne, de már nincs verseny.
Itt már a jogállami alku keretében nem lehet azt bevállalni, hogy holnaptól mindenki azonos eséllyel indul közbeszerzéseken. Ugyanis
akik versenybe szállhatnának a NER-cégekkel szemben, már elpusztultak„
— jelentette ki Bod Péter Ákos.
(Népszava nyomán)
